Spanyol kutatók nemrég érdekes felfedezést tettek vaddisznókon végzett vizsgálatok során: a szürkés árnyalatú sörtékkel rendelkező egyedek szervezetében jóval kisebb mértékű sejtkárosodást lehetett tapasztalni, mint az élénkebb, vöröses színű vaddisznók szervezetében. A spanyol Museo Nacional de Ciencias Naturales kutatóinak megfigyelései közelebb vihetnek annak megértéséhez, hogy miért tartják a vörös színt mind az állatvilágban, mind pedig embereknél egészségügyi szempontból kockázatosabbnak.
A bőr, a szőrzet, a szem színét a melanin nevű festékanyag határozza meg, amelynek egyik legfőbb funkciója az ultraibolya sugarak káros hatásainak kivédése. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy ha az emberi hajban és a bőrben túlnyomó részben vörös festékanyag található, akkor nagyobb a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázata. Mivel a fejlettebb gerinceseknél, beleértve az embert is, ugyanolyan típusú melaninok találhatók a bőrben és a testet fedő szőrzetben (madaraknál tollazatban), így a mostani kutatás értékes adatokat szolgáltathat arról, milyen élettani hatásai vannak az eltérő pigmentációnak - derül ki a Physiological and Biochemical Zoology szakfolyóirat cikkéből.
Festékanyagok és szabadgyökök
A haj és a bőr színét meghatározó melaninoknak kétféle típusa van: az eumelaninok barna vagy fekete színűek, míg a feomelaninok élénkvörös vagy gesztenyeszínű árnyalatot eredményeznek. A két melanintípus között az a legfőbb különbség, hogy a feomelanin a színtermeléshez egy speciális vegyületet, glutationt igényel. A glutation jótékony hatású antioxidáns, amely a szervezetben zajló oxidációs folyamatot képes gátolni, azaz megelőzi a szabadgyökök képződését és a sejtkárosodást. A kutatók azt feltételezték, hogy ha a glutationt a szervezet védekezés helyett a vörös pigmentek termeléséhez használja, megnyílhat az út a káros szabadgyökök előtt.
Feltételezéseiket a vaddisznókon végzett kísérletek igazolták: minél több vörös festékanyag fordult elő egy vaddisznó szőrében, annál kevesebb volt a glutation mennyisége az izomsejtekben, és annál nagyobb mértékű volt a sejtkárosodás, az oxidatív stressz. Ezzel szemben azt is megfigyelték, hogy a melanin hiányára utaló szürke színű sörték (a vaddisznók az emberhez hasonlóan őszülnek) kifejezetten jó jelnek bizonyultak, már ami a vaddisznók egészségét illeti. A sörték ősz színe egyáltalán nem az öregedéssel járó hanyatlást jelentette, mivel ezek a példányok voltak a legjobb egészségi állapotban, és sejtjeikben minimális károsodást lehetett tapasztalni.
Elképzelhető, hogy az emberek hamarosan bosszankodás és tépkedés helyett örömmel fedezik fel újabb és újabb ősz hajszálaikat - ám ehhez az eredményeket humán kutatások során is igazolni kell.