A gyermekkori asztma kialakulásának esélyét növeli, ha a gyermek környezetében nagy mennyiségű poratka található. A főként párnákban, matracokban, szőnyegekben és kárpitozott bútorokban megtelepedő poratkákban, és azok ürülékében lévő fehérjék azok, amelyek kiváltják a gyermek szervezetében az allergiás reakciót.
A poratka főként elhalt hámsejtekkel táplálkozik, ezért kitűnően érzi magát az állatok és az ember közvetlen környezetében. Egyetlen gramm háziporban akár 19 ezer poratka is előfordulhat, így nem meglepő, hogy az erre érzékenyeknél gyakran kilátástalannak tűnik az allergiás reakció elleni küzdelem. Különösen igaz ez azokra a gyermekekre, akiknél a légzőszervi allergiás betegségek, elsősorban az asztma kezelése legtöbbször kimerül a tünetek enyhítésében.
Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban egy három évig tartó immunterápiás kezeléssel jelentősen enyhíthető, sőt akár meg is szüntethető a gyermekkori asztma. Korábban a szakemberek 3-5 évig tartó immunterápiát javasoltak, de a mostani kutatásból kiderült, hogy a három évig tartó immunterápia elegendő a poratka-eredetű gyermekkori asztma kezelésére; az ezt követő két év nem jár további előnyökkel.
Az immunterápia lényege, hogy a beteg szervezete fokozatosan hozzászokjon az allergiát kiváltó anyag(ok)hoz. A módszer segítségével egyrészt enyhülnek a tünetek, másrészt lelassul a betegség természetes lefolyása, és megelőzhetővé válik más allergiás megbetegedések kialakulása is. A mostani kutatás arra is rávilágított, hogy a poratka-eredetű gyermekkori asztmás esetek felénél a három évig tartó immunterápia hatására nagymértékben csökkentek a tünetek, és sok esetben nem volt további kezelésre szükség.
A szakemberek eddig is tudták, hogy az immunterápia hatásai jóval a kezelések befejezése után is megmaradnak, de a mostani kutatás bebizonyította, hogy a korábban ajánlott 3-5 év helyett teljesen elegendő egy 3 évig tartó kezelés is a kívánt eredmény eléréséhez. Ha mindezt a gyakorlatba is átültetik, az jelentősen csökkenti az egészségügy költségeit, ráadásul felesleges kellemetlenségtől óvja meg a gyermeket és szüleit - olvasható a tanulmányban.