A lisztérzékenység is állhat a meddőség hátterében

A lisztérzékenység a leggyakoribb felszívódási zavar, megelőzni nem lehet és a felismerése is nehéz, főleg ha felnőtt korban alakul ki. Pedig ha nem diagnosztizálják, súlyos tüneteket, akár meddőséget is okozhat. A fejlett társadalmakban, így Magyarországon is, a lakosság egy-két százalékánál van jelen, vagyis minden 50. ember lisztérzékeny, döntő többségük pedig nő - erre hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem sajtóközleménye.

A lisztérzékenységet az egyes gabonafélékben (búza, rozs, árpa) található anyag, a glutén idézi elő. Dr. Juhász Márk, a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikájának gasztroenterológus szakorvosa szerint részben civilizációs betegségnek tekinthető, de azért is nő az érintettek száma, mert ma már egyre gyakrabban fedezik fel ezt a betegséget. Az elmúlt 15 évben ugyanis egyszerűsödött a diagnosztizálás, már egy vérvétel is elegendő ehhez, de pozitív eredmény esetén elkerülhetetlen az eredmény szövettani vizsgálattal történő megerősítése.

Mivel még nem ismert pontosan, hogy mitől és hogyan alakul ki a lisztérzékenység, nem lehet megelőzni sem. Annyi biztos, hogy közrejátszik a genetikai hajlam. Kimutatták ugyanis, hogy egy lisztérzékeny ember első fokú rokonainak (fia, lánya, testvére) 20-25 százalék esélye van a betegségre, vagyis csak minden negyedik, ötödik közeli hozzátartozó lesz beteg. Tévhit tehát, hogy egy lisztérzékeny embernek mindenképpen lisztérzékeny lesz a gyermeke.

A lisztérzékenységgel kapcsolatban ugyancsak tévhit, hogy ez a betegség allergia. A gasztroenterológus szerint inkább intoleranciáról van szó. Tévhit az is, hogy csak gyerekkorban alakulhat ki. Egyre többen felnőttként lesznek betegek, ráadásul többségüknél nem a gyermekkorban jellemző hasi tünetek (haspuffadás, krónikus hasmenés, hasi fájdalom) jelentkeznek, hanem például vashiányos vérszegénység, csontritkulás, vagy ismétlődő vetélés. Többször évek telnek el, míg kiderül, hogy lisztérzékenység áll ezen betegségek mögött, tehát a kezdeti tünetek megjelenésétől számítva gyakran évekig nem diagnosztizálják. Az is tévhit, hogy ki lehet nőni a lisztérzékenységet. Sajnos ez sem igaz, a betegeknek életük végéig tartaniuk kell a gluténmentes diétát.

Hosszútávú szövődmény a csontritkulás és a meddőség

A lisztérzékenységre jelenleg nincs gyógyszer, egyetlen kezelési módja a szigorú gluténmentes diéta. Ha ezt nem tartják, járászavart, egy viszketéssel és hólyagos elváltozásokkal járó bőrbetegséget (Duhring betegség), sőt kivételes esetben rosszindulatú daganatot is okozhat. Hosszútávú szövődmény lehet még a csontritkulás és a fogamzóképesség mindkét nemet fenyegető zavara. Fokozottan ajánlott figyelni az 1-es típusú cukorbetegeknek, az autoimmun pajzsmirigygyulladásban és a Down-kórban szenvedőknek, ők ugyanis a rizikócsoportba tartoznak.

A lisztérzékenyek nem ehetnek búzából, rozsból, árpából készült ételeket, tehát az ilyen kenyereket és a többségében búzalisztből készült tésztákat, süteményeket is kerülniük kell. Speciális lisztet kell beszerezniük, ezzel kell elkészíteniük minden tészta- és kenyérfélét. Az alapanyagok drágábbak és nem mindenhol szerezhetők be, ez főleg kistelepüléseken okoz gondot. A lisztérzékeny gyerekek például nem étkezhetnek az iskolai menzán, de még egy vendégségben sem ehetnek szabadon. A karácsony közeledtével nagyobb a kísértés, de egy sütemény elfogyasztása nem okoz drámai rosszullétet, általában nem vált ki heveny tüneteket, ez azonban senkit nem sarkallhat a gluténmentes diéta tudatos megszegésére - áll a Semmelweis Egyetem sajtóközleményében.