Másképp sorvad az Alzheimer-kóros női és férfi agy

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek az agy fokozatos sorvadása miatt veszítenek szürkeállományukból, a folyamat azonban eltérő módon megy végbe nőknél és férfiaknál.

Világszerte közel 30 millióan, ebből Magyarországon körülbelül kétszázezren szenvednek Alzheimer-kórban, amely a 80 év felettiek ötödét érinti, és egyike a vezető halálozási okoknak. A kór egyelőre nem gyógyítható, csak tünetileg kezelhető, ezért a szakemberek mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél pontosabban megismerjék a krónikus degeneratív betegség lefolyását.

Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) most zajló éves ülésén számoltak be arról a kutatásról, amelyben megállapították, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a nemek közt jelentős eltérés mutatkozik a szürkeállomány sorvadási folyamatában. A Dél-Karolinai Orvosi Egyetem szakemberei a vizsgálatba 109 idős embert vontak be, akik részt vettek korábban az Alzheimer-kór megismerésére indított, öt évig tartó átfogó kutatási programban. Az ötödik év végére mind a 109 vizsgált páciens állapota az enyhe kognitív zavar állapotából az Alzheimer-kórig romlott.

Az agyi károsodás dokumentálására a betegeket rendszeresen mágneses rezonancia-vizsgálatnak (MRI) vetették alá, így a kutatók rendelkezésére álltak felvételek az Alzheimer-kór diagnosztizálásának időpontjából, valamint az ezt megelőző, és az ezt követő évből. A felvételekből agytérképet készítettek, amelyen egyértelműen nyomon követhetőek voltak a szürkeállományban bekövetkező változások.

Férfiaknál később jelentkezik, de gyorsabb a romlás

A kutatók azt tapasztalták, hogy a szürkeállomány eltérő módon változik a két nemnél: míg nőknél az Alzheimer-kór diagnosztizálásának időpontjában és az ezt megelőző 12 hónapban a férfiakhoz képest lassabb, de nagyobb mértékű leépülés tapasztalható, addig férfiaknál a romlás később, de sokkal gyorsabban és agresszívebben alakul ki. Az is kiderült, hogy a sejtek pusztulása a két nem esetében más-más agyterületekre koncentrálódik.

A nemek szerinti eltérések ismeretében sokkal hatékonyabbá válhat az új gyógyszerek tesztelése: a leépülésben mutatott eltérésekkel korrigálhatók a klinikai tesztek eredményei, így a kutatók pontosabban követni tudják a gyógyszeres terápia hatásait, és csökken a reakciók félreértelmezésének esélye.