Minden tizedik magyar szenved téli depressziótól

Az év végi kimerültség, fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz - áll a Semmelweis Egyetem legfrissebb sajtóközleményében.

A téli depresszió elsődleges oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése, vagyis a téli időszakra jellemző fényhiány. Míg a téli depresszió a skandináv országokban a lakosság negyedét sújtja, a trópusi országokban ismeretlen jelenség. A kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin és magas melatonin szintet eredményez, ez befolyásolja nemcsak az ember, de még bizonyos állatok kedélyállapotát is.

Mi a különbség a téli és a klinikai depresszió között?

A fényhiány és a téli depresszió jellemző tünete a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség. Jellemző továbbá a nyugtalanság, az ingerlékenység vagy éppen az érdektelenség és az aluszékonyság is. Mindezeken felül jelentkezhet étvágytalanság vagy éppen falánkság is.

Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője szerint hasonlóak a tünetei a klinikai depressziónak is, csakhogy ezektől a betegektől az különbözteti meg a téli depressziós embert, hogy minden tünet mellett képes ellátni mindennapi tevékenységeit, feladatait.

Segít a mozgás, a természetes fény és az adakozás

A tanszékvezető szerint a legjobb ellenszer a mozgás. Azt tanácsolja, minél több időt töltsön mindenki a szabad levegőn, a hideg idő ellenére is. A mozgás örömet okoz, mert hatására endorfin szabadul fel a szervezetben. Perczel Forintos Dóra azt javasolja, törekedjen mindenki arra, hogy minél több időt töltsön ébren a természetes fényben. A fényterápia (2500 lux feletti fény) jótékony hatása ismert, de Magyarországon nem igazán elterjedt a módszer. Azt is érdemes tudni, hogy a szolárium nem helyettesíti a napfényt.

A pszichológus szerint a karácsonyi időszak adta szabadnapokat mindenképpen kikapcsolódásra kellene használni. A munkát, a terhelést csökkenteni kell. és mindenkinek szüksége van legalább napi fél óra olyan tevékenységre, amely örömet ad. Segít az is, ha a mindennapi kötelező tevékenységeket vagy házimunkát - például sütés, főzés, vasalás, takarítás - nem csak kötelességként éli meg valaki, hanem kedvvel fogadja, és úgy végzi el, hogy lehetőleg más ne zavarja gondolatait. Így ez is örömforrássá válhat. Ezt a modern pszichológiában új terápiás módszerként (tudatos jelenlét terápia) is használják. Ennek az a lényege, hogy bármit csinálunk, tudatos jelenlétre és a valóság megélésére és elfogadására törekedjünk, vagyis nem a már megtörtént eseményeken vagy a jövőn rágódjunk, aggódjunk. A hangsúly azon van, hogy bármit is csinálunk, próbáljuk meg élvezni, akár még a házimunkát is.

A negatív gondolkodást természetesen nem könnyű megváltoztatni, de erre is léteznek módszerek, például a kognitív viselkedés terápia. Tudatos törekvéssel mindenki képes arra, hogy a valóságot elfogadó realista emberré váljon, aki észreveszi és értékeli a környezetében a jó dolgokat.

Az ünnepek alatt nő az öngyilkossági kísérletek száma

A karácsonyi ünnep lényege alapvetően az lenne, hogy együtt legyen mindenki szeretteivel békében, harmóniában. A társas kapcsolatok ápolása, a családtagokkal, barátokkal együtt töltött idő az ember alapvető igénye, biztonságot ad és eloszlatja a rosszkedvet. Ez a téli depressziónak is remek ellenszere.

A karácsonyi időszak a rászorulók segítéséről és az adakozásról is szól, de egy hindu közmondás szerint is "az az igazi boldogság, amikor másokat boldoggá teszünk" - áll a Semmelweis Egyetem sajtóközleményében.

Ez az év minden szakaszában jótékonyan hat az önbecsülésre, emellett az ember más perspektívából látja saját nehézségeit, ha nála rászorultabbakkal találkozik. Ne hagyjuk magányosan a másikat (az ünnepek alatt megugrik az öngyilkosságot megkísérlők száma), egy egyedülálló idős ember is karácsonyozhat a szomszéddal békében, szeretetben.Ne várjunk a másikra, hanem gondoljunk bele a helyzetébe - a depresszióra a bezárkózottság is jellemző -, legyünk nyitottak mások igényeire és arra, hogy ő minek örülne. Törekedjünk arra, hogy értékeljük az élet apró örömeit: érdemes minden este végiggondolni, hogy aznap milyen jó dolgok történtek velünk. A pszichológus azt javasolja, ne szégyelljen segítséget kérni az, aki maga már mindent kipróbált és mégsem érez változást.