"Jelenleg hetente körülbelül 4500-an fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, járványról akkor beszélünk, ha ez a szám eléri a heti 15 ezer beteget. Erre az előrejelzések szerint három hét múlva kerül sor, és utána három hétig még várható a heti megbetegedések számának növekedése. A járvány várhatóan február második felében, március elején tetőzik" - mondta el az [origo]-nak dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője.
Nyugat-Európában, illetve az USA-ban már hetekkel ezelőtt kitört a járvány, és tőlünk keletre is több országban elérte a járványküszöböt a megbetegedések száma. "A betegség védőoltással még megelőzhető, ahhoz, hogy a védelem kialakuljon, két hétre van szükség. Az oltás hatékonysága 80 százalék feletti. De már egy héttel az oltás után is, ha valaki megfertőzödik a vírussal, enyhébb tünetekre számíthat, mint oltás nélkül" - mondja Ócsai.
Idén eddig a magyar lakosság körülbelül 10 százaléka oltatta magát a betegség ellen, tavaly ez a szám 13 százalék körül volt. Jellemzően a 65 év felettiek, krónikus betegek körében magasabb az átoltottság, a gyerekek körében viszont nem éri el az átlagot. Pedig ők a fertőzés legfőbb terjesztői: egyrészt mert fogékonyabbak a kórokozókra, másrészt mert aktívak, sokféle korosztállyal kerülnek kapcsolatba.
Az ÁNTSZ legutóbbi jelentése szerint az influenza miatt orvoshoz fordulók 10,4 százaléka gyermek, 44,5 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt volt, 32,3 százalékuk a 35-59 évesek, 12,8 százaléka pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott. A betegek aránya minden évben az idősek körében a legalacsonyabb, a halálozási arány viszont náluk a legmagasabb.
Az influenza nem náthával érkezik
Az influenza jellemzően hirtelen kezdődik, legtöbbször 39-41 fokos lázzal, erős torok- és fejfájással, ízületi- és végtagfájdalommal, valamint általános gyengeséggel. A "náthás" tünetek, például az orrfolyás, az orrdugulás vagy a hörghurut más vírusfertőzésre utalnak, nem jellemzőek az influenzára. A betegség gyorsan, általában 5-10 nap alatt lezajlik, azonban a gyengeség, a fáradékonyság és a mérsékelten száraz köhögés ennél tovább is fennmaradhat. Már az influenza gyanúja esetén is érdemes orvoshoz fordulni, hiszen az igazi veszélyt a szövődmények jelentik.
A szövődménymentes influenza kezelését általában a tünetek kezelése jelenti. Ez főként ágynyugalmat és lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással.
A fertőzésnek létezik gyógyszeres kezelése is (a leghatékonyabbak ún. neuraminidáz-gátlók), ám ezek csak akkor hatásosak, ha a beteg aznap elkezdi szedni, amikor felmegy a láza. Ha egy nap késéssel kezdi szedni, már csak fele olyan hatásos, a harmadik napon kezdve pedig már csak 10 százalék a hatékonyság.
Az antibiotikumok az influenzavírusok ellen hatástalanok, ezekkel csak a különféle szövődmények fellépésekor javasolt - kizárólag orvosi utasításra - kiegészíteni a kezelést.
Az influenza leggyakoribb szövődményei a felsőlégúti fertőzések
Az immunrendszer influenzavírus miatti legyengülését kihasználó baktériumok felülfertőzhetik a légző szervrendszert, így középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladást okozhatnak.
A nem légzőszervi szövődmények (agyhártya-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás) ritkábbak, és jellemzően a lábadozási időszakban alakulnak ki.
Az idei influenza elleni oltóanyag háromkomponensű: egyrészt tartalmazza a már tavaly is alkalmazott H1N1 vírus egyik változatát ( (H1N1)pdm9 ), másrészt két új vírustörzs (H3N2 és Yamagata) is megtalálható benne. Tavalyhoz képest újdonság, hogy idén már itthon is oltanak mikrotűvel. Ennek a kíméletes megoldásnak a lényege, hogy az oltóanyag nem az izomba, hanem a bőrbe kerül, és ott alakítja ki az immunválaszt. A mikrotűs vakcinához térítésmentesen a vérzékenységben szenvedők juthatnak hozzá, de egyébként mindenki számára hozzáférhetően megvásárolható a patikákban. |