Hadd mozgassa a fogát a gyerek!

A hatodik életév körül kezdődik a fogváltás, és a 20 tejfog helyére a felnőttkorig normál esetben 32 maradandó fog nő. Mire figyeljünk a fogváltás során?

Hat-hét éves korban megkezdődik a fogváltás, az elnevezés azonban csalóka, hiszen nem csak a húsz tejfog helyére nő maradandó fog, további fogak is előtörnek az elkövetkező évek során. "A fogváltás során általában először az alsó középső metszőfogak cserélődnek. Ezzel párhuzamos az alsó 6-osok kibújása, amelyek viszont önálló fogak, nem a tejfogakat váltják" - mondja dr. Tarján ldikó, a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika egyetemi tanára.

A 6-osok, azaz az első maradandó nagyörlőfogak közvetlenül a tejfogak mögött helyezkednek el. Kinövésük néha fájdalommal jár, és ilyenkor elhelyezkedésük miatt előfordul, hogy kibújásukkor először torokbántalmakra, mumpszra gyanakodik a szülő.

A következő stádiumban cserélődnek a felső középső metszők, majd alul és felül az oldalsó metszőfogak. A nyolc metszőfog cseréje általában 8 éves korra zajlik le.

"A fogváltás, a maradandó fogak megjelenése általában 6-7 éves korban indul, de nagy a szórás, vannak gyerekek, akiknél már ötéves korban megkezdődik a folyamat, és vannak, akiknél lassabb a maradandó fogak megjelenése. Ha azonban kilencévesen sincsen még meg a négy front fog, azaz az alsó-felső középső metszőfogak, érdemes felkeresni a fogorvost" - mondja dr. Tarján Ildikó.

A metszőfogak megjelenését általában 9-10 évesen a kisőrlők követik, majd a metszők és a kisörlőfogak között 10-11 éves korban áttörnek a maradandó szemfogak is. A fogsor kiegészül még a 7-esekkel, ezeket hívjuk második nagyörlőknek, majd 17-18 éves kor után a 8-asokkal, azaz a bölcsességfogakkal. Utóbbiak sokaknál csak jóval később, a 20-as, 30-as években kezdenek kibújni.

A mozgó fogat nyugodtan mozgassuk!

Mivel a mozgó fog zavarja a gyereket a rágásban, ne szóljunk rá, ha mozgatja. "A jó rágás elengedhetetlen az állcsont fejlődéséhez, valamint hogy a gyerek fogai ne szuvasodjanak. Ezért fontos, hogy a gyermek már pici korban minél többet rágjon, például répát, almát, karalábét. Azt szokták mondani, hogy a jól szopó gyerekekből lesznek a jól rágó gyerekek, a szopás ugyanis szintén izommunka, e nélkül a felső állcsontok nem tudnának fejlődni" - mondja a fogorvos.

Előfordul, hogy a maradandó fog rossz helyen kezd nőni, és el kell távolítani a tejfogat, amihez néha érzéstelenítőre is szükség lehet. Ahhoz, hogy ezek az élmények a fogorvosnál ne maradjanak meg rossz emlékként, jó, ha a gyerek minél előbb megbarátkozik a fogorvossal, a rendelő légkörével. "Ahogy az első tejfogak kezdenek előtörni, már érdemes ellátogatni a gyermekfogászatra, és a látogatást félévente megismételni. Jó, ha a gyerek szokja a környezetet, minél korábban ismerkedni kezd a szájhigiéniával, a fogmosással" - tanácsolja a szakember.

Forrás: AFP

Beszédhiba foghiányok miatt

Ha a fogváltás során egyszerre több fog is hiányzik, az már önmagában akadályozhatja a gyereket a beszédben. Ráadásul a gyerekek szeretik a nyelvüket bedugni a hiányokba, így előfordulhat, hogy beszéd közben is el kezdik rossz helyre tenni a nyelvüket. Ha a selypítés, vagy a beszédhiba rögzül, nem múlik el a hiányok eltűnésével, logopédushoz kell fordulni.

A nyelv rossz helyre való elhelyezésével kialakulhat az úgynevezett nyelvlökéses nyelés is. Normális esetben nyeléskor a nyelv a felső fogsor mögötti recés szájpadláson helyezkedik el, nyelvlökéses nyelésnél azonban a nyelv általában a két fogsor közé kerül, vagy a nyelv hegye kicsúszik a fogak között előre vagy oldalra. A rossz nyelési technika a hangképzésben is problémát jelenthet, különösen a sziszegő hangok (s, sz, z, zs, c, cs) ejtésekor. A probléma fogszabályzással, valamint logopédus bevonásával orvosolható.

Ha "táltos foga" nő a gyereknek

Régen táltosnak nevezték azt, akinek számfeletti foga volt, pedig ma már tudjuk, hogy a jelenség nem ritka, a lakosság négy százalékára jellemző. A plusz fog leggyakrabban a két felső metszőfog között jelenik meg. Szükséges minél előbb eltávolítani, mert károsíthatja a szomszédos fogak gyökereit, valamint nagy rést okozhat a két metsző között. Továbbá érintheti bizonyos hangok képzését is, és például pöszeséget eredményezhet.

Ugyancsak relatíve gyakori - 5-10 százalék körüli -, hogy egy fog nem nő ki. (Ez a bölcsességfogakon kívüli fogakra értendő, a bölcsességfogaknál ugyanis ez az arány magasabb: a populáció 25 százalékára jellemző, hogy egy vagy több bölcsességfoga hiányzik.) Amennyiben a gyereknek nem nő ki egy foga, a hiányt vagy fogszabályozó kezeléssel, vagy fogpótlás alkalmazásával lehet megoldani. Ma már szóba kerülhet az implantátum, de az csak 18 éves kor felett javasolt.

"Ha kiesik egy tejfog, és egy hónapon belül nem nő új a helyébe, érdemes szakemberhez fordulni" - tanácsolja a fogorvos. Ha több fog is hiányzik, az lehet egyes szindrómák velejárója, ilyen többek között a vékony szálú testszőrzettel, verejtékmirigy hiánnyal is járó ektodermális diszplázia. Aránytalan rövid végtagokkal, deformált csöves csontokkal járó Ellis van Creveld-szindróma velejárója a fogzománc fejlődési rendellenessége. A Down-szindrómára jellemző a szellemi fogyatékosság, a hatalmas nyelv és a nyitott, illetve a keresztharapás. Az ajak- és a szájpadhasadék esetében inkább foghiányok jelennek meg, de előfordulhat számfeletti fog is.

Ne étkezések között adjunk desszertet a gyereknek!

"Ha a gyereknek volt szuvas tejfoga, az jelezheti a nem megfelelő szájhigiénét és a rossz táplálkozási szokásokat. Ha a rossz szokások továbbra is fennállnak, a maradandó fogak is hamar szuvassá válhatnak" - figyelmeztet dr. Tarján Ildikó. "A fogak épségének megőrzéséhez elengedhetetlen a napi kétszeri fogmosás, és ehhez a legalkalmasabb a kis mennyiségben fluoridot tartalmazó fogkrémet használni. Egészséges gyermekeknél külön fluortabletta adása nem javasolt. Ha magas a szuvasodás előfordulásának rizikója, szóba kerülhet a tabletta adása, de akkor külön hívjuk fel a gyerek figyelmét rá, hogy szopogassa el, ne nyelje le rögtön. Lényeges továbbá az is, hogy ha édességet adunk a gyereknek, azt ne az étkezések között, hanem a főétkezés után tegyük, amit azután kövessen fogmosás" - tanácsolja a szakember.

Fontos tudni azt is, hogy a tejfogak állapota befolyásolhatja a maradandó fogak állapotát. A súlyosan szuvas tejfogakról ugyanis a gyökércsatornán keresztül átterjedhet a fertőzés a maradó fogakra. Ez nem azt jelenti, hogy a maradó fogak már szuvas állapotban fognak áttörni, de a fogak zománcfejlődését megzavarhatja a fertőzés, melynek következtében a fogzománc ellenállása gyengébb lesz, ily módon a fog hajlamosabb lehet a szuvasodásra. A másik nagy veszély, amikor a maradó fogak egy része már előtört, és azok közvetlenül érintkeznek a szuvas tejfogakkal. Ilyen esetben a szuvasodás szintén átterjedhet, ami maradandó károsodást okozhat.