A Kaliforniai Egyetem szakemberei fejlesztették ki azt a halandósági index-számítási módszert, amelyből az ötven év feletti felnőttek megtudhatják, hogy jelenlegi egészségi állapotuk alapján mekkora eséllyel érik meg a 2023-as évet. Az elsőre furcsának tűnő tesztet azonban nem "házi használatra", otthoni esélylatolgatásra szánták, hanem orvosi célra: a mutatószám ugyanis fontos támpontot jelenthet az orvosoknak annak meghatározásában, hogy érdemes-e költséges vizsgálatokat és kezeléseket alkalmazni olyan embereknél, akik nagy valószínűséggel tíz éven belül meghalnak - adja hírül a JAMA szakfolyóirat cikke.
A kutatók azt javasolják, hogy mindenképpen kérjük orvos segítségét az index kiszámításához, aki az egyéni kórtörténetet figyelembe véve tudja elmagyarázni az eredményeket. A módszer nem arra szolgál, hogy útmutatást adjon egy esetleges életmódváltáshoz, hanem átláthatóbbá teszi egy tervezett kivizsgálás vagy kezelés előnyeit és hátrányait. Nem érdemes például a szervezetet megterhelő invazív vizsgálatokat kérni olyan idős betegeknél, akik nagy valószínűséggel még azelőtt meghalnak, hogy egy daganatos megbetegedés vagy egyéb állapot kialakulhatna náluk.
Férfiak eleve hátrányban
A halandósági index-számítás kifejlesztéséhez közel 20 ezer 50 év feletti amerikai felnőtt 10 éven át tartó megfigyelésének adatait vették alapul. A 12 tételből álló módszer pontozásos rendszeren alapul, és minél kevesebb pontot gyűjt össze valaki, annál jobbak az esélyei.
A férfiak automatikusan két pontról indulnak, de az életkor előrehaladtával is járnak plusz pontok: nemtől függetlenül 60 és 64 év között egy, 70 és 74 év között három, 85 év felett pedig hét további pontot kell felszámítani.
Annyiszor két pontot kap az illető, ahány állapot fennáll az alábbiak közül: meglévő vagy folyamatban lévő rákdiagnózis (kivéve a bőrrák legenyhébb formáit); a cselekvést korlátozó vagy oxigénellátást igénylő tüdőbetegség; szívelégtelenség; dohányzás; pénzzel bánást megnehezítő egészségi- vagy memóriaproblémák; tisztálkodási nehézségek; hosszabb gyalogláskor tapasztalt nehézségek.
Egy-egy pontot érnek az alábbiak: cukorbetegség vagy magas vércukorszint, nehézségek nagyobb tárgyak (pl. egy nagy tömegű szék) arrébb tolásakor, soványság vagy normál testsúly.
A teszt alapján maximálisan összegyűjthető, azaz legrosszabb pontszám 26: ebben az esetben az illetőnél 95 százalékos a valószínűsége a 10 éven belüli halálozásnak. Maximális pontszámot kizárólag 85 év feletti dohányos férfiak érhetnek el, akiknél az összes fent említett állapot fennáll.
A legjobb eredmény a nulla pont, amikor mindössze 3 százalék a 10 éven belüli halálozás esélye: nulla pontot 60 év alatti, enyhén túlsúlyos, nemdohányzó nők érhetnek el, akikre a fenti feltételek egyike sem igaz. (Az online teszt itt érhető el.)
Az enyhe túlsúly az ideális időskorban
Nem meglepő, hogy egy idősebb, több betegséggel küzdő embernek jóval nagyobb a tíz éven belüli halálozási esélye, mint egy fiatalabb és egészségesebbnek, és statisztikákból azt is tudjuk, hogy a nők többnyire tovább élnek, mint a férfiak.
A soványság illetve normál testsúly mint túlélési esélyeket csökkentő tényező már inkább okozhat fejtörést: az enyhe túlsúlyhoz képest megállapított nagyobb kockázatot az magyarázhatja, hogy idősebb korban a soványság gyakran betegséget jelez.
Bár a megközelítés metodológiai szempontból helytállónak tekinthető, alkalmazása erkölcsi kérdéseket mindenképpen felvet: lehet, hogy épp egy rosszul elvégzett értékelés következtében nem kap meg a páciens egy fontos kezelést, és ez vezet idő előtti halálozáshoz. Az sem meglepő, hogy a legidősebbek esetében működik legpontosabban a pontrendszer, de pontozás nélkül is náluk valószínűsíthető a legnagyobb biztonsággal az, hogy nincs már tíz évük hátra.