Veszélyes baktériumok kerültek állatról emberre

Haszonállatokban is rejtőzködhetnek a gyógyszeres kezelésre nem reagáló, veszedelmes baktériumok - figyelmeztetnek a Cambridge-i Egyetem kutatói.

Két dán farmon is járványt okozott a közelmúltban a szuperbaktériumnak is nevezett kórokozó. A kutatók azt akarták kideríteni, hogy ugyanazon forrásból indult-e a két eset, illetve állatokról terjedhetett-e át az emberekre a fertőzés.

Az eseteket az kapcsolta össze, hogy mindkét alkalommal a Staphylococcus aureus baktériumnak egy olyan törzse okozta a megbetegedéseket, amely ellenálló (rezisztens) a meticillin nevű, penicillin-típusú antibiotikumra.

Ez a meticillin-rezisztens S. aureus (röviden: MRSA) emberi közegben, különösen kórházi fekvőbeteg-osztályokon való terjedése régóta ismeretes, aggasztó jelenség. A szuperbaktériumnak is nevezett kórokozó súlyos lefolyású bőr- és lágyszöveti fertőzések mellett vérmérgezést, tüdőgyulladást és szívbelhártyagyulladást is okozhat.

Eddig azonban még nem figyeltek meg olyan esetet, hogy az MRSA állatokról emberekre adódik át, azaz állatok fertőznek meg vele embereket. Az Európai Molekuláris Biológiai Társaság EMBO Molecular Medicine c. folyóiratában közölt tanulmány szerzői most igazolták, hogy a mecC jelű, nemrégiben felfedezett rezisztencia-gént hordozó MRSA törzs képes állatokról az emberre átterjedni.

A vizsgálatokat az úgynevezett teljesgenom-szekvenálással végezték. A teljesgenom-szekvenálás költségeinek és időigényének csökkenésével egy újabb, nagy hatékonyságú módszer vált elérhetővé azon kutatások számára, amelyek e veszedelmes kórokozók létrejöttének, működésének és terjedésének részleteit célozzák feltárni. A teljesgenom-szekvenálás - ellentétben az egy-egy kiszemelt DNS-szakasz leolvasására irányuló hagyományos szekvenálási eljárásokkal - egy élőlény teljes genetikai térképének elkészítését teszi lehetővé. Ez valaha éveket és dollármilliókban mérhető befektetést igényelt, ám ma már hetek alatt, néhány ezer dollárból megoldható, ami jelentős áttörést hozott a technika alkalmazásának elterjedésében.

A Cambridge-i Egyetem kutatói arra használták fel a teljesgenom-szekvenálást, hogy kiderítsék: ugyanaz a baktérium állt-e mindkét kitörés hátterében, és hogy a fertőzés a farmon élő állatokról terjedt-e az emberekre, vagy az emberek adták át az állatoknak. A két érintett dániai farm földrajzi közelsége okán ésszerű feltételezésnek tűnt, hogy a két járvány egy és ugyanazon kórokozónak tulajdonítható. Azonban a baktériumok génállományában található apró eltérések, az ún. egynukleotidás polimorfizmusok (single nucleotide polymorhisms, SNP) mintázatának összehasonlításával bebizonyosodott, hogy a járványokat a kórokozó két különböző változata okozta.

Az egyik esetben a farm állataiból és az emberi betegekből nyert baktériumok összevetése azt is egyértelművé tette, hogy a fertőzés nagy valószínűséggel az állatokból került át az emberekbe. Ez ráirányítja a figyelmet arra a járványügyileg fontos lehetőségre, hogy a haszonállatok mintegy rezervoárként - hosszú távú búvóhelyként - szolgálhatnak az embereket is fertőzni képes gyógyszerrezisztens kórokozók számára.