Hamarabb nő a nők melle

Egy új könyv összegyűjtötte a mellel kapcsolatos legfrissebb antropológiai, biológiai és orvostudományi eredményeket. Hogyan alakult ki a női mell formája, és normális-e, hogy különböző a két mell mérete?

Egyedül az emberre jellemző, hogy a női mell serdülőkorban indul növekedésnek, és aztán tartósan megnagyobbodott állapotban is marad: az emberszabású majmoknál a nőstények emlői csak szükség esetén (azaz szoptatáskor) növekszenek meg, majd elválasztás után "leengednek". A többi szervhez képest a mellek indulnak legkésőbb fejlődésnek: míg az agy vagy a máj szerkezete már születéskor adott, a mellek csak serdülőkorban formálódnak - olvasható egy közelmúltban megjelent ismeretterjesztő könyvben (Breasts: A Natural and Unnatural History), amely a mellel kapcsolatos legfrissebb antropológiai, biológiai és orvostudományi eredményeket gyűjtötte össze.

Változó a mérete

A női mell mérete ráadásul hónapról hónapra képes változni: a menstruációs ciklus során térfogata a sejtnövekedés és a vízvisszatartás miatt akár 14 százalékot is ingadozhat. Ráadásul nőknél a két mell mérete legtöbbször nem is egyforma: kutatások igazolják, hogy az egyik mell átlagosan 40 cm³-rel nagyobb a másiknál, amely egyötöd kosárméretnek felel meg.

Látványától a férfiak eszüket vesztik

Egyelőre nem tisztázott, pontosan miért is fejlődött ki a női mellek jelenlegi formája. Az egyik elmélet szerint a szelekció azért kedvezett a nagyobb melleknek, mert ezek vonzották a hímeket. A modern kori ember esetében ez kétségtelen: kutatások igazolták, hogy nagymellű nők képeinek nézegetését követően a férfiak rosszul teljesítenek kognitív tesztekben, vélhetően azért, mert a képek annyira lekötik a figyelmüket, hogy jelentősen csökken a koncentrálóképességük.

A fenti elméletet kritizálók rámutatnak, hogy a női mellek éppen a terhesség és a szoptatás során, tehát nem a párzási időszakban a legteltebbek és legfeszesebbek. Az alternatív elmélet szerint a női mellek azért térnek el más emlősökétől, mert a jóval ritkásabb szőrzet miatt az embereknek több zsír raktározására volt szüksége.

Forrás: AFP/Pixsell

Nem csak táplálja a csecsemőt

A női mell, mint a szoptatás szerve, az újszülött táplálásánál jóval többet nyújthat: egyes kutatók szerint a szoptatásnak szerepe lehet a gondolkodás és a beszéd formálásában is, azáltal, hogy szoros kapcsolatot és intenzív kommunikációt jelent az anya és a csecsemő között.

Napjainkban hamarabb kezdenek növekedni

Napjainkban a női mellek átlagban egy évvel hamarabb indulnak fejlődésnek, mint a korábbi generációk esetében. A jelenség terjedéséért részben a fiatalkori jól- vagy túltápláltság, részben az élelmiszerekben és szépségápolási cikkekben lévő ösztrogénszerű anyagok (biszfenol-A-tartalmú csomagolások, parabént tartalmazó kozmetikumok) tehetők felelőssé.

Kiemelt a rákkockázatuk

A női mellek a rák szempontjából kiemelt kockázatot jelentenek. Ennek egyik oka, hogy a mell zsíros szöveteiben felhalmozódhatnak toxikus anyagok. Megtalálhatóak például a mellekben a növényvédő szerek maradványai, higany, ólom és más nehézfémek, valamint az üzemanyagok elégetésének káros melléktermékei is. Mindezek sajnos az anyatejbe is bekerülnek, így az anya átadja azokat a szoptatás során. A terhes anyáknak épp ezért különösen óvakodni kell a közlekedésből és dohányzásból eredő füsttől és gázoktól.