Az egyre melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. Ilyen például a legveszélyesebb vírusok egyikének, a krími-kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a várható megjelenése, a vírus ugyanis a szomszédos déli országokban már ott van. De emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát is.
A Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot az új veszélyes kórokozók diagnosztikájára, illetve a veszélyhelyzetekben (bioterrorizmus) való gyors reagálás miatt hozták létre.
Veszélyes és különösen veszélyes kórokozók
A laboratórium a legmagasabb biztonsági követelményeket (BSL-4 szint) elégíti ki, speciális védelmi rendszerekkel rendelkezik. A legveszélyesebb, azaz a 3. és 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókkal való munkavégzéshez kötlező a teljesen zárt, túlnyomásos védőruházat, a leghatékonyabb fertőtlenítő szerekkel való fertőtlenítés, az állandó, a környezethez képest sokkal alacsonyabb belső légnyomás, és bizonyos különleges felszerelések.
A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz.
A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestis baktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek. Ez is az oka, hogy a felsoroltak közül több felkerült a bioterrorizmus esetén felhasználható kórokozók listájára.