Hosszabb távon remélhetőleg a humán daganatterápiában is alkalmazható lesz majd az az új felfedezés, amelyről amerikai kutatók számoltak be a Nature magazinban. A Rochesteri Egyetem szakemberei által vezetett kutatás középpontjában egy csúnyácska rágcsáló, a csupasz vakondpatkány (Heterocephalus glaber, hivatalos nevén csupasz turkáló) állt, amelyen más rágcsálókkal ellentétben bizonyítottan nem fog a rák.
A vakondpatkány akkor került először a tudomány célkeresztjébe, amikor kiderült, hogy rágcsálótársaihoz képest hosszú ideig, a természetben közel harminc évig is elél, ami nagyjából hét "egéröltőnek" felel meg. A kutatók ekkor kezdték vizsgálni, hogy mi lehet a vakondpatkány szokatlanul hosszú életének titka, és így derült fény a rágcsáló bőrében lévő sejtek különleges tulajdonságaira.
Ezt követően a szakemberek laboratóriumi körülmények között tenyésztették a rágcsálók bőrében lévő sejteket, és azokban jelentős mennyiségben sikerült azonosítani nagy molekulasúlyú hialuronsav-komplexet. A hialuronsav egy természetes poliszaharid, amely a sejtek regenerálódásában játszik szerepet, és amelyet régóta használnak különféle kozmetikai kezelésekben (például ránc- és ajakfeltöltésre), valamint reumás panaszok (főként térdfájás és ízületi gyulladások) gyógyítására.
A kutatásból az is kiderült, hogy amint a hialuronsavat eltávolították a vakondpatkány bőrének sejtjeiből, azok azonnal fogékonnyá váltak a daganatokra, ami arra utal, hogy ez az anyag lehet a daganatmentesség és a hosszú élet kulcsa.
A tanulmány kiemeli, hogy a vakondpatkány a sok hialuronsav-komplexnek köszönheti az extrém rugalmas, jellegzetesen "buggyos" bőrét, amely lehetővé teszi számára a közlekedést a szűk föld alatti járatokban. Az már csak ráadás, hogy ez a különleges bőr a daganatok ellen is megvédi, hiszen megakadályozza a rákos sejtek osztódását.
Bár hosszú még az út addig, amíg a célzott hialuronsavas kezelés a humán daganatterápiában is alkalmazhatóvá válik, a kutatók igen bizakodóak. A közvetett bizonyítékok mindenképpen azt sugallják, hogy a nagy molekulasúlyú hialuronsav-komplexek emberekben is daganatgátló hatásúak, ezért a vegyületet a közeljövőben egereken, majd emberi sejteken is tesztelni kezdik.