Új testrészt találtak az emberben
![Új testrészt találtak az emberben, szem, szaruhártya, pupilla](https://cdn.origo.hu/2023/12/_Wod_HzoPO3i5II7xwSw5DQeuTTiAI6-1DB_OcWKKss/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzcyODdkMjhlNWMxZjRiMjhhOTAzOWNhZjAxNzE1YmFk.webp)
Az emberi anatómiai atlasz a szaruhártya egy újabb rétegével bővül mostantól. Felfedezője Harminder Dua, a brit Notthinghami Egyetem professzora, aki a 15 mikron (0,015 mm) vastagságú réteget saját magáról nevezte el Dua-rétegnek.
A szaruhártya áttetsző, a széli részein 0,8-0,9 mm, míg a középső részen 0,5-0,6 mm (5-600 mikron) vastagságú szövet. Eddig öt rétegét ismerték, amelyek - kívülről befelé haladva - a következők: epithelium, Bowman-hártya, szaruhártya-stróma, Descemet-membrán és endothelium. Az újonnan felfedezett réteg a szaruhártya-stróma és a Descemet-membrán között helyezkedik el.
A réteget levegő befecskendezésével és elektronmikroszkóp segítségével fedezték fel. A felfedezés elsősorban a szaruhártya-rendellenességek műtéti kezelését, illetve a szaruhártya-átültetéseket segíti elő.
A kutatók azt gyanítják, hogy az új rétegnek többek között szerepe lehet a keratoconus nevű szemrendellenesség lefolyásában. E kórképnél a szaruhártya egy része elvékonyodik, és kúpszerűen kiemelkedik a szemfelszín normális görbületéből, ami miatt torzul a látás. Előrehaladott stádiumban a Descemet-membrán átszakadhat, és csarnokvíz szivárog át a szemcsarnokból a szaruhártyába. Ennek hatására a szaruhártya tejszerűen áttetszővé válik, a jelenség cornealis hydrops néven ismert. Kialakulásában nagy valószínűséggel meghatározó szerepe van az újonnan felfedzett rétegnek.
A felfedezésről az Ophthalmology című szemészeti szaklap számolt be.