Mi mennyivel növeli a rák kockázatát?

Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulását - hívja fel a figyelmet dr. Győrffy Balázs, az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatója. Az egészségtelen életmód - döntően a dohányzás és az elhízás - a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, pedig ezek megelőzhetőek lennének.

Elhízás és tunyulás: az új gyilkosok

A normál testtömeg felett minden pluszkiló egy százalékkal növeli a rák kockázatát.

Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két kiló pluszt eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a pluszsúly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, és ez hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá.

Ez zsír, hazánk a világ 10 legkövérebb országai közé tartozik a Bloomberg legfrissebb felmérése szerint Forrás: Thinkstock

Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy -, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további rákok kialakulásához is vezethet, mint a májrák és az epehólyag rákja.

A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Ráktársaság ajánlásaiban is szerepel.

A legnagyobb probléma továbbra is a dohányzás

A dohányzás a rákok harmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta a huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét, az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos további rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul, mint a petefészek-, szájüregi-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, gyomor-, vese-, máj-, húgyhólyag- és az emlőrák.

A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, gége-, garat-, nyelőcső-, vastagbél- és emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. De a sok gyümölcs és zöldség fogyasztása védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilogramm fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulását.

Minden második férfi és minden harmadik nő rákos lesz

Az elmúlt három évtized alatt több mint két és félszeresére nőtt a rákban meghaltak száma Magyarországon, míg az Európai Unióban csak másfélszeresére. Dr. Győrffy Balázs azt mondja, az elborzasztó magyar adatokat még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan, hitetlenkedve néznek rá, amikor közli velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutató szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éves férfiak, akik nem véletlenül a legtöbb ráktípus (tüdő, szájüregi, nyelőcső, gége, gyomor, hasnyálmirigy) halálozási listáján vezető helyen állnak, világviszonylatban is.