Alvás közben a szervezet mindent megtesz azért, hogy a pihentető állapot minél hosszabb ideig fennmaradjon, ezért a külső ingerekre sokszor nem ébredéssel reagál, hanem inkább beépíti ezeket a zavaró tényezőket az álmokba. Az álmodó elme egyedülálló képességének köszönhetően gond nélküli beleszövi a hangokat vagy illatokat az álomba, így bizonyos fokig magunk is befolyásolhatjuk álmainkat – derül ki az álmok kutatására szakosodott nemzetközi szervezet vizsgálataiból.
Leggyakrabban a környezet hangjai jelennek meg az álmokban: az ébresztőóra vagy a telefon megszólalása gyakran „hangeffektust” biztosít az álomhoz, és azt agyunk egy elhaladó tűzoltóautó szirénájának hangjaként vagy sípszóként képezi le.
A hangok álombefolyásoló szerepe olyannyira közismert, hogy már alkalmazást is fejlesztettek arra, hogy valaki tudatos hangösszeállítással előre meghatározott mederbe terelhesse álmait. Ugyanakkor nem érdemes túl gyakran beavatkozni az álmainkba, mert így megzavarhatjuk az álmodás jelenségének hátterében álló kognitív folyamatot. Abból azonban biztosan nincs gond, ha alvás közben olykor-olykor halkan szól kedvenc albumunk, esetleg felvételről a tenger hangja vagy egy patak csobogása.
Egy német kutatás azt is megállapította, hogy az álmok szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen szagok vagy illatok vesznek minket körül alvás közben: a résztvevők kellemes álmokról számoltak be, amikor alvás közben rózsaillatot permeteztek a szobába, míg a záptojásszagban alvók többnyire rosszat álmodtak.
Persze a dolog nem meglepő: a virágok vagy csokoládé illata ébrenlétkor is legtöbbször pozitív érzéseket vált ki, és nincs ez másként alvás közben sem. Emellett az agy limbikus rendszere a szagok érzékelése mellett érzelmek feldolgozásáért is felelős, így biológiai magyarázat is van a jelenségre.
Hongkongi kutatók nemrég azt figyelték meg, hogy a hason alvók álmaiban jóval gyakoribbak az erotikus motívumok, ezen belül is azok a szeretkezési testhelyzetek, amelyben nehezen tudnak mozogni (például ki vannak kötözve). A jelenség hátterében a kutatók szerint az állhat, hogy hason fekve a nemi szervek érintkeznek az ágy felületével, ami így ingerli azokat, továbbá hason fekve levegőt venni is nehezebb, ami megmagyarázhatja a szabadság korlátozásával kapcsolatos képeket.
Az alvási testhelyzet abban is segíthet, hogy megjegyezzük az álmokat: aki szeretne emlékezni arra, amit álmodott, próbáljon tudatosan abban a pozícióban maradni, amelyben felébredt. Ezzel a módszerrel akár az éjszaka közepén (például pisilés miatt) félbeszakadt álmot folytatni tudjuk ott, ahol abbahagytuk. Az álmok felidézését a B-6-vitamin szedése is elősegíti.
Természetesen lelkiállapotunk is befolyásolja az álmainkat. Depressziós emberek például gyakran álmodnak fekete-fehérben, vagy álmaik szürkés árnyalatú, fakó környezetben játszódnak.
Álmainkban lelkiállapotunk gyakran időjárási elemként köszön vissza: a szorongók szélviharokkal küzdenek, a szomorúság esős időként, míg a boldogság napsütésként jelenik meg.
Mindemellett nemcsak az érzelmeink, hanem tudatos döntéseink is beépülnek az álmokba. Ha valamiről lemondunk, kárpótlásként álmunkban tovább élvezhetjük azt: fogyókúrázók sokszor hatalmas adag pizzával vagy fagylalttal álmodnak, míg a dohányzásról leszokók álmukban akár még évtizedekkel a leszokás után is dohányoznak.