Német járványügyi szakemberek szerint a Szíriában kitört gyermekbénulás-járvány komoly veszélyt jelenthet Európára. Más epidemiológusok szerint egyelőre indokolatlan a vészharangok kongatása. Ők úgy látják, Európa most sincs nagyobb veszélyben, mint bármikor korábban, feltéve, hogy a megkezdett tömeges oltási kampány elejét veszi a poliomielitisz – röviden: a polió – további közel-keleti térhódításának. Elismerik ugyanakkor, hogy ha a kampány mégis csődöt mondana, kettős vészhelyzet állhat elő: egyfelől a polió minden eddiginél jobban elterjedhet, másfelől ha így alakul, akkor már nem lesz elég vakcina a megfékezéséhez.
Szíriában a két éve dúló polgárháború alatt az oltási program is befagyott, emiatt immár tízre emelkedett az igazolt gyermekbénulásos megbetegedések száma. Az áldozatok többnyire kétéves kor alatti kisgyermekek. Mivel azonban a bénulásos tünetek csak nagyjából minden kétszázadik fertőzöttnél jelentkeznek, a vírushordozók és -terjesztők számát ennél jóval nagyobbra becsülik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a polió főleg széklettel terjed, márpedig a harcok sújtotta Szíriában a lakosság jelentős része, valamint a több mint négymillió menekült katasztrofális higiénés viszonyok közepette tengődik.
Az Európát potenciálisan fenyegető veszélyre Martin Eichner és Stefan Brockmann német epidemiológusok hívták fel a figyelmet a The Lancet orvosi folyóirat hasábjain. Azokban az országokban, ahol a polió még aktívan fertőz, vagy jelentős az újbóli felbukkanásának kockázata, a gyermekek szájon át adható vakcinát kapnak, amely élő, legyengített polióvírust tartalmaz. A vakcinával beadott kórokozó az emésztőtraktusban szaporodik, s eközben markáns immunválaszt vált ki, amely megvédi a gyerekeket a tényleges megbetegedéstől, egyúttal megakadályozza, hogy a valódi vírus hordozóivá és terjesztőivé váljanak.
A szájon át adott vakcinával az a fő probléma, hogy – extrém ritkán ugyan, mintegy 2,7 millió esetből egyszer – a legyengített, de szaporodóképes vírus visszaalakul az eredeti, kórokozó formává, amely bénulást okozhat. A szerencsétlenül járt páciensek egyben egy újabb járvány kiindulópontjául is szolgálhatnak. A hosszú távú irányelv ezért az, hogy amint a polió mindenhonnan eltűnik, a világ valamennyi országa átvált majd az elölt vírust tartalmazó vakcinára. Azokban a gazdagabb országokban, ahol a legyengített vírus visszaalakulásának mégoly csekély kockázata is felülmúlja a valódi polióval való találkozás valószínűségét, ez a váltás már megtörtént. 2010-re az Európai Unió összes tagállama beszüntette a szájon át adott vakcinával történő immunizálást, de egyes országok már ennél jóval előbb átálltak az elölt vírus használatára.
Az elölt vírussal viszont az a gond, hogy nem biztosítja az immunvédettségnek ugyanazt a szintjét, mint az élő. Ha az elölt vírussal immunizált gyerekek a későbbiekben az igazi polióval találkoznak, maguk nem lesznek ugyan betegek, de a vírus megtelepedhet bennük, így a járvány terjesztőivé válhatnak. Ezek a vírushordozók ráadásul láthatatlanok a járványügyi felügyelet számára. A legtöbb országban úgy próbálják lefülelni a polió esetleges újbóli megjelenését, hogy minden gyanús bénulásos esetet kivizsgálnak – ám az elölt vírussal immunizált hordozók tünetmentesek. A német csoport számításai szerint a polió akár egy évig is terjedhet teljesen észrevétlenül az immunizált népesség körében, mielőtt egyetlen bénulásos esettel felfedné magát – addigra viszont már annyira széles körben szétszóródott, hogy a további térnyerése szinte megállíthatatlan.
Izraelben ez a forgatókönyv már valóra is vált. Ott 2005 óta kizárólag az elölt vírusos vakcina van használatban. Tavaly áprilisban egy szegényebb település szennyvizében bukkantak rá elsőként az eredeti vírusra, de augusztusra kiderült, hogy a kórokozó országszerte jelen van a szennyvizekben, ahová a fiatal, tünetmentes fertőzöttek székletével ürül. Ez volt az első bizonyíték arra, hogy a polió járványszerűen terjedhet egy teljes ország népességében anélkül, hogy tényleges megbetegedést okozna. Mind az Izraelben, mind a közeli Egyiptomban és Szíriában keringő kórokozók közeli rokonai azoknak a vírustörzseknek, amelyek Pakisztánban pusztítanak, ahol politikai erők akadályozzák az oltási kampány kivitelezését.
Az izraeli fejleményekre reagálva tavaly szeptemberben az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ felmérte a kontinens országait fenyegető kockázatot, és úgy találta, hogy az Izraellel és más, polióval fertőzött területekkel érintkező emberek révén a vírus könnyűszerrel megvetheti a lábát a csupán elölt vakcinával immunizált európai népességben. Arra is rámutattak, hogy ha ez megtörténik, azt nem fogjuk egyhamar észrevenni, ugyanis már csak hat EU-ország teszteli rendszeresen a szennyvizeit polióra, és a bénulásos esetekkel szembeni éberség is jelentősen lanyhult 1992, az utolsó európai poliójárvány óta. A valóságra különösen fájdalmas módon fogunk rádöbbenni: azok az országok fogják először észlelni a bajt, ahol az átoltottság szintje alacsony. Ausztriában és az Egyesült Királyságban például csak az emberek mintegy 85 százaléka kapta meg a vakcinát, sőt, ez a mutató London egyes kerületeiben mindössze 74 százalék.
A járványügyi szakmában teljes az egyetértés, hogy az Európát fenyegető kockázattal szemben a közel-keleti kitörés mielőbbi megfékezése jelenti az egyedüli hatékony védekezést. Az Egészségügyi Világszervezet a közelmúltban jelentette be, hogy 2013 végéig 1,7 milliárd adagot kíván beszerezni a szájon át adható vakcinából. Azonban a szervezet munkatársai arra is figyelmeztettek, hogy a vakcina elérhetősége hamar korlátozó tényezővé válhat, hiszen az oltóanyaggyártók már most is teljes kapacitáson dolgoznak.
A polió sokszor tünetmentes, de okozhat nyaktól lefelé teljes bénulást is
A betegség a 20. század egyik rettegett gyermekbetegsége volt a védőoltás 1950-es évekbeli bevezetéséig. Érdekes módon az 1880-as évekig nem okozott különösebben elterjedt járványokat, ám ekkortól Európában, majd az Egyesült Államokban is nagy számban jelent meg, és emberek ezreit tette rokkanttá.
A betegség vírusát a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti. Széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át.
A betegség legtöbbször tünetmentes, vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, agyhártyagyulladással és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat.
A polió elleni oltás itthon a gyermekkori kötelező oltások részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha járványos területre utaznak, a Dultavax nevű kombinált (diftéria, tetanusz, gyermekbénulás elleni), elölt vírust tartalmazó vakcinát alkalmazzák.