Amikor cukros vagy sok keményítőt tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, nemcsak testünket „tápláljuk”, de a szánkban lévő plakkokat is. A dentális plakk főként baktériumokat, szénhidrátokat és fehérjéket tartalmazó vékony, filmszerű lepedékes képződmény, amely a szájüregben lévő kemény felszíneken (fogakon, implantátumokon vagy protéziseken) alakul ki.
A plakkokban lévő savképző baktériumok a szájba kerülő cukrokat vagy keményítőket bontani kezdik, a folyamat melléktermékeként pedig beindul a fogszuvasodást előidéző savképződés. A folyamatos szénhidrát - és sav - támadás hosszú távon károsítja a fogzománcot, és fogszuvasodást vagy fogkőképződést eredményez. A dentális plakkokban emellett olyan baktériumok is találhatók, amelyek kellemetlen szájszagot, fogínygyulladást és a fogágy megbetegedését idézik elő.
Nem meglepő tehát, hogy az édességek, ezen belül leginkább a ragacsos nyalókák vagy cukorkák kiemelt pusztítást végeznek a szájban. A szakemberek azt javasolják, hogy ha már mindenképpen édességet kívánunk, válasszuk a szánkból gyorsan „kiürülő” termékeket, és kerüljük a cukorkákat, nyalókákat vagy karamellákat, amelyeket sokáig lehet majszolni.
Ha ráadásul gyakran szopogatunk élénk színű cukorkát (ami a nyelvünket is színesre festi), ne csodálkozzunk, ha hosszabb távon a fogunk is elszíneződik tőlük.
A csokoládé ugyan édességnek számít, de a fogakra gyakorolt hatását illetően ellentmondóak az eredmények: a jó minőségű, legalább 70 százalék kakaótartalmú étcsokoládé, úgy tűnik, nem olyan káros, mint a többi édes finomság.
Szintén kiemelt veszélyt jelentenek a fogakra nézve a magas keményítőtartalmú élelmiszerek, amelyek apró darabkái beragadhatnak a fogak közé. Idetartoznak a chipsek, a sült krumpli vagy a fehér kenyér, így ezek fogyasztása után mindenképpen érdemes fogat mosni.
A gyermekek és tizenévesek fogproblémáinak hátterében a leggyakrabban a cukros üdítők állnak, mert a cukor mellett az üdítőkben lévő foszforsav és citromsav hatványozott terhelést jelent a fogzománcnak.
Végül szintén hozzájárulhat a fogszuvasodás kialakulásához az alkoholfogyasztás, de sok gyógyszer is tartalmaz a fogzománcot károsító összetevőt. Ha az általunk szedett gyógyszerek esetleg fokozzák a szájban a savképződést, érdemes fluoridtartalmú szájvízzel öblögetni a fogzománc erősítése és az ásványi anyagok pótlása érdekében.
A magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök tisztító hatásúak, mivel fokozzák a nyálelválasztást. A megfelelő nyáltermelés helyes szájápolási szokásokkal párosulva a lehető leghatékonyabb természetes védelem az ínybetegségek és a fogszuvasodás ellen.
A tejtermékek, például a tej, a natúr joghurtok és a kemény sajtok szintén fokozzák a nyálelválasztást, a bennük lévő kalcium és foszfor pedig mérsékli a fogak ásványianyag-veszteségét, ezáltal csökkenti a fogszuvasodás kockázatát.
A fekete és a zöld teában lévő jótékony polifenolok megölik vagy ártalmatlanítják a dentális plakkokban lévő baktériumokat, így megakadályozzák a szaporodásukat és a savtermelést. Bár a tea mindenképpen védi a fogak egészségét, esztétikai bosszúságot azért okozhat: főként a fekete tea komoly színező hatással bír, ezért az, aki fehér fogakra vágyik, ne vigye túlzásba a teafogyasztást.
Szintén fogbarát választást jelentenek a cukormentes rágógumik és a fluoridtartalmú élelmiszerek – például fluoridos ásványvizek, izotóniás italok, gabonapelyhek.
A fogkímélő étrend mellett a helyes szájhigiéné is elengedhetetlen: naponta legalább kétszer mossunk fogat, és egyszer használjunk fogselymet is. Étkezés után segíthet, ha vizet iszunk, vagy a szánkat alaposan kiöblítjük. Cukros ételeket nassolás helyett inkább egy főétkezés részeként fogyasszunk, az étel- és italfogyasztások között pedig legalább két órát várjunk, hogy a nyál kifejthesse tisztító hatását.