A másnaposság tüneteit nem kell különösebben részletezni, a statisztikák szerint ugyanis egyszer az életben mindenki megtapasztalja, hogy mivel jár egy alkoholban „úszó”, átmulatott éjszaka utáni reggel: kínzó fejfájás, gyűszűnyire szűkült gyomor, esetleg heves szívdobogás, émelygés, hányás, izzadás kíséri a nehéz ébredést.
Bár elég hétköznapi jelenség, tudományos szempontból mégis keveset tudunk arról, hogy pontosan milyen tényezők befolyásolják a másnaposság kialakulását, és bizonyos körülmények hatására miért reagál teljesen eltérően a szervezet az alkoholra.
Az eddigi kutatási eredmények szerint a másnaposság kialakulásában két tényező játszik kiemelt szerepet: az egyik az életkor, a másik pedig az, hogy milyen alkoholos italt fogyasztottunk. Az életkor előrehaladtával a legtöbben lassabban múló, intenzívebb másnapossági tünetekről számolnak be, és ezt kutatások is igazolják: tizenévesek és felnőttek másnapossági- és alkohol elvonási tüneteit összehasonlító tanulmányokból kiderült, hogy fiatalabb korban ritkábban alakulnak ki ilyen jellegű tünetek. Több állatkísérlet is megerősítette, hogy a serdülő korú egyedekre kevésbé jellemző a másnapossági tünetek kialakulása, mint a felnőtt példányokra.
A másik kiemelten fontos kérdés a másnaposság kialakulását illetően az, hogy milyen italt fogyasztottunk. A szeszesitalok gyártásakor az erjedés során úgynevezett kongener vegyületek keletkeznek, amelyek fokozzák a másnaposság tüneteit. A kongenerek nagyobb mennyiségben fordulnak elő a sötétebb színű szeszesitalokban, így a kutatások azt sugallják, hogy ha valaki világos színű, kevesebb kongenert tartalmazó italt (például pálinkát, gint vagy vodkát) iszik, kisebb eséllyel alakul ki nála másnaposság, mint például whiskey, brandy vagy vörös bor fogyasztásakor.
A másnaposság ellen az egyetlen biztos megoldás, ha egyáltalán nem, vagy csak keveset iszunk. Ha ez szilveszterkor nem ment, akkor a jövőre nézve legalább azt véssük eszünkbe, hogy alkoholfogyasztás közben fogyasszunk vizet, vagy más alkoholmentes italt, így megelőzhető – vagy csökkenthető – a dehidratáció. Az is jó, ha italozás mellé eszünk is valamit.
Ami a közismert másnaposság elleni praktikákat illeti, ezek sajnos kétesélyesek: vagy bejönnek, vagy nem.
Bár sokan esküsznek rá, mégsincs tudományos bizonyíték arra, hogy egy szalonnás rántotta, bundás kenyér vagy rántott hús krumplival enyhítené a másnaposság tüneteit. A szakemberek szerint – ha valaki egyáltalán képes másnaposan ébredve enni valamit – inkább könnyű ételeket válasszon, és igyon mellé nagy mennyiségű vizet. A zsíros, nehezen emészthető ételekkel a fő probléma, hogy csak tovább izgatják a háborgó gyomrot.
Bár hívogató lehet egy reggeli „gyógysör” vagy „gyógypálinka”, a szakemberek szerint mégsem jó megoldás alkohollal indítani a másnapot mert csak súlyosbítjuk a problémát. A szervezet éppen igyekszik a méreganyagoktól megszabadulni, ne állítsuk újabb kihívások elé.
Bár a fejfájást csillapíthatja, igyekezzünk aszpirin vagy egyéb gyógyszerek, pezsgőtabletták nélkül átvészelni a másnapot: ezek különösen ingerlik a gyomrot, támadják a gyomor nyálkahártyáját és az alkohol felerősíti a gyógyszerekben lévő hatóanyagok májkárosító hatását. Ha mindenáron szeretnénk valamit tenni, inkább vegyünk be B6-vitamint vagy valamilyen multivitamin-készítményt, amellyel pótolhatjuk az előző éjjel elvesztett vitaminokat és nyomelemeket.
Aki egyébként rendszeresen iszik kávét, jobb, ha a másnap reggelén nem ezzel kezdi a napot: a kávé izgatja a gyomor nyálkahártyáját, fokozza a savtermelést, szűkíti az ereket, és vízhajtó hatású is, így ebben másnaposan valójában többet árt, mint használ.
Aki képes rá, végezzen könnyű, nem túl megerőltető testmozgást lehetőleg friss levegőn. A sport fokozza a keringést és gyorsítja a méreganyagok kiürülését, de ne vigyük túlzásba. A szaunázás azonban ellenjavalt: a méreganyagok „kiizzadása” másnaposan veszélyes ötlet, mert a vízhajtó hatású alkohol miatt a szervezett jó eséllyel egyébként is dehidratált.
Másnaposan leginkább az segít, ha pótoljuk az alkoholfogyasztás következtében elveszített folyadékot. A legjobb folyadék a víz, de ihatunk rostos gyümölcslevet, paradicsomlevet vagy izotóniás sportitalokat is. Ha tudunk, együnk egy könnyű reggelit, és próbáljunk minél többet aludni, így az alváshiány nem fokozza még tovább az amúgy is kellemetlen tüneteket.
Ismert, hogy másnaposan jelentősen csökken a reakcióidő és a koncentráció is, így ilyen állapotban ne vezessünk autót, és ne végezzünk finom mozdulatokat és nagy odafigyelést igénylő munkát sem.