Így kell megerősíteni az immunrendszert

Az immunrendszer úgy működik, mint egy sportoló, aki minél többet edz, annál erősebb – mondja dr. Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője.

A fertőzéseket könnyebben kapjuk meg, ha szervezetünk legyengült. Ez azonban nemcsak az immunrendszeren múlik, hanem a másik két védelmi zóna, a bőr- és a bélflóra állapotán is. Ha ezek sérülnek, fogékonyabb a szervezet a fertőzésekre.

Tájékozatlansága miatt az ember magának is sok kárt tud okozni, erre a szakember két példát említ: ha indokolatlanul (nem orvosi rendelésre) szed valaki antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ.

Köztudott, hogy az antibiotikumok nemcsak a betegséget okozó baktériumot, hanem a jótékony bélbaktériumokat is pusztítják. Ha a kúra nem tart sokáig, a bélflóra pár nap alatt önmagától regenerálódik.

Egyetlen tojástól egészséges ember nem lesz szalmonellás

Más a helyzet, ha valaki hosszú ideig és több féle antibiotikumot kénytelen szedni, mert ezzel megbontja a bélflóra (és egyéb testtájai flórájának) normális összetételét, ami a szakember szerint olyan, mint az erdőnek a tarvágás. Vagyis a bélben tömegével semmisülnek meg baktériumcsoportok, melynek következményeként a szervezet védtelenné válik, ezért olyan fertőzéseket is megkap, melyek miatt a hétköznapi állapotában nem betegedne meg.

Ilyen például a szalmonellás tojás esete. Egészséges emberben százmillió fertőző szalmonellabaktérium szükséges a fertőzéshez, ez egyetlen tojásban nincs meg. Akinek a bélflórája hiányos, vagy a steril élelmiszer fogyasztása miatt immunrendszere nem készült fel ezeknek a kórokozóknak a kivédésére, az viszont megbetegedhet – áll a Semmelweis Egyetem sajtóközleményében.

Jó bélbaktériumok Forrás: Flickr/Shoko Muraguchi

A probiotikumok nem adnak tartós védelmet

Sokan úgy tudják, hogy ha antibiotikum szedésére kényszerülnek, javasolt valamilyen probiotikum szedése is, épp a bélflóra megóvása érdekében. Dr. Barcs István szerint a probiotikumok nem ártanak, de tartós védelmet nem fognak adni. Ennek az az oka, hogy a bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi, csak rá jellemző baktérium törzsekből (a baktériumok „egyedei”) áll össze. Barcs István megfogalmazásában ők szervezetünk „saját népei”.

A probiotikumok viszont az emberhez nem adaptálódott „átutazók”. Baktériumaik átmenetileg ki tudják tölteni az antibiotikum kúra miatt keletkezett űrt, de hosszú távon nem életképesek a szervezetben. Olyanok, mint a vendégmunkások: elvégzik hasznos feladatukat, aztán dolguk befejeztével távoznak.

Kell, hogy a gyerek összeszedjen fertőzéseket a homokozóban

Sokan hiszik, hogy egészségük záloga az állandó fertőtlenítés, a steril környezet elérése. Nem sokan tudják, hogy a túl steril környezet nem feltétlenül jó, mert akik így élnek, azoknak a szervezete nem szokik hozzá a fertőződésekhez. Így történhet meg az, hogy azonnal megbetegednek, amint olyan helyre mennek (tömegközlekedés, munkahely, külföld) ahol a megszokottól eltérő mikroflórával találkoznak, mert nem alakul ki a megfelelő ellenálló képességük. Barcs István szerint mindez a túlcivilizált országokra jellemző a leginkább.

Ha valaki gyerekkorában átesik a (esetleg homokozóban megkapott) tünetmentes toxoplazma fertőzésen, akkor terhessége alatt már védett lesz, vagyis nem kell a macskákat kerülnie attól rettegve, hogy magzata károsodik – magyarázza, miért veszélyes a túlzott sterilitás.

Dr. Barcs István óv attól mindenkit, hogy antibakteriális kozmetikumokat használjon, mert ezzel tönkreteszi a szervezet elsődleges védelmi vonalát, a bőrt. A tisztálkodás önmagában is, mechanikusan eltávolítja a szennyezéseket, ezzel együtt csökkenti a baktériumok számát is, de kémiailag csökkenti a verejtékből származó antimikrobás hatású sók, zsírsavak mennyiségét is. Ha mindez folyamatos fertőtlenítéssel egészül ki, lemossák még a védő baktérium réteget, megnyitva az utat a fertőzések előtt. A szakember arra figyelmeztet: nem tehet rosszabbat egy gondoskodni vágyó anya gyermekével, minthogy antibakteriális tusfürdővel fürdeti.

Így vigyázhat leginkább védő baktériumaira

- Ne szedjen antibiotikumot orvosi rendelés nélkül, ráadásul ne több félét, hosszabb ideig.
- Savanyított tejtermékek közül válassza elsősorban az aludttejet, mert abban bizonyosan nincs mesterséges adalékanyag.
- A szülő úgy védheti meg leginkább a gyermekét, ha engedi piszkosnak is lenni.
- Hazaérkezéskor kezet kell mosni (tömegközlekedés, vásárlás, iskola, munka után) de otthoni környezetben evés előtt már nem feltétlenül.
- Saját kert fájáról származó gyümölcsöt meg lehet enni mosás nélkül.
- A penészes élelmiszert ki kell dobni (pl. nem elég a lekvár tetejéről kanállal levenni), mert a penészgomba rákkeltő toxint termelhet, ami az egész élelmiszert szennyezhette.
- Házi gombatenyészetek fogyasztása (pl. japán kristály) lehet jó, de a házi továbboltások során akár káros baktériumok is kerülhetnek bele.
- A padló fertőtlenítése felesleges (kivéve kisgyerekes háztartásokban).
- Wc tisztításához indokolt fertőtlenítő hatású szert használni
- Antibakteriális kézmosó rendszeres használata nem javasolt, mert a bőr védő funkcióját tönkreteszi, elég a normál kézmosás szappannal.