Három szigorúan titkos összetételű, kísérleti szert tartalmazó fiolát szállítottak a múlt héten Libériába, utolsó kétségbeesett erőfeszítésként annak érdekében, hogy megmentsék két, Ebolával fertőzött amerikai misszionárius életét. A szert a San Diegó-i Mapp Biopharmaceutical Inc. biotechnikai vállalat fejlesztette ki az amerikai kormány és a hadsereg támogatásával. A cég fő profilja a fertőző betegségek megelőzésére és kezelésére szánt gyógyszerek gyártása. Mivel a most alkalmazott készítményeket korábban nem próbálták ki emberen, használatuk számos kérdést felvet.
A szérum – amelyet a kutatók ZMapp névre kereszteltek el - tulajdonképpen nem más, mint úgynevezett monoklonális antitestekből álló koktél.
Az antitestek az immunválaszban vesznek részt. Olyan speciális fehérjék, amelyeket az immunrendszer sejtjei (B-limfociták és a belőlük átalakult plazmasejtek) termelnek, és a vérrel, valamint a nyirokkal keringenek. Az antitestek felismerik az idegen fehérjéket, mikroorganizmusokat és méreganyagokat, hozzájuk kötődnek, majd semlegesítik vagy elpusztítják őket.
A monoklonális antitestek is így működnek, azzal a különbséggel, hogy ezeket mesterségesen fejlesztik ki laboratóriumokban. A monoklonális antitestet kifejezetten úgy készítik, hogy csak a fertőzött sejteket pusztítsa el, az egészségeseket pedig békén hagyja. A módszert eddig már több betegség (például rák) kezelésénél sikerrel alkalmazták.
A most beadott Ebola elleni szerről annyit lehet tudni, hogy a benne lévő monoklonális antitesteket egerekből nyerték ki. Előtte a rágcsálókat Ebola-vírussal fertőzték meg. Az egerek szervezete antitesteket termelt a kórokozók ellen. A kutatók ezeket az antitesteket nyerték ki, majd alakították át úgy, hogy az emberi szervezetben is működőképesek legyenek. Az így kifejlesztett monoklonális antitesteket ezután dohánynövényekkel termeltetik. A hatás maximalizálása céljából a ZMapp koktélja háromféle monoklonális antitestet is tartalmaz, amelyeket különböző biotechnikai laboratóriumokban állítottak elő.
A gyártó beszámolói alapján a teszteket eddig kilenc rhesusmajmon végezték el. Az a négy majom, amelyeket megfertőztek Ebola-vírussal, de 24 órán belül megkezdték a kezelésüket, túlélte a kórt, akárcsak kettő abból a négy állatból, amelyik 48 órán belül megkapta a szert. Ugyanakkor az a majom, amelyik egyáltalán nem kapott a kísérleti szerből, öt nappal később elpusztult.
A WHO szerint a világszervezetet nem vonták be a döntéshozatalba, amikor a vakcinák beadásáról határoztak. A lehetséges kockázatok ismeretében a két amerikai betegnek önként kellett beleegyeznie abba, hogy kipróbálják rajtuk az embereken eddig nem tesztelt kísérleti szert.
A nem engedélyezett gyógyszerek terápiás alkalmazása nem új jelenség. Amikor rendkívül súlyos helyzet lép fel, és nincs idő megvárni a gyógyszerek forgalomba hozatalához szükséges klinikai tesztek elvégzését, akkor az illetékes gyógyszerhatóság dönthet új, eddig embereknél nem alkalmazott készítmények használatáról – mondta az Origonak Prof. Dr. Ludwig Endre belgyógyász, infektológus, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke. Az Egyesült Államokban erről egyébként az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) az úgynevezett „méltányossági használat” (compassionate use) nevű szabályozás alapján dönt, amely lehetővé teszi, hogy a kötelező klinikai vizsgálatok megkerülésével kísérleti terápiákat alkalmazzanak a betegeknél.
Most azonban ez sem történt meg, mert még ez is viszonylag hosszas eljárás. A kísérleti szereket közvetlenül Libériába szállították - ahol az amerikai hatóságnak nincs hatásköre -, és ott is adták be.
A kísérleti szerrel kapcsolatban egyelőre sok a bizonytalanság. Bár a főemlősöknél a kezelés hatékonynak bizonyult, csupán az említett kilenc állat vett részt a kísérletben, ráadásul a főemlősök szervezete az emberi szervezettől eltérően reagálhat a vírusfertőzésre.
A szakemberek szerint a két misszionárius orvos esetéből várhatóan ki fog derülni, hogy a gyógyszer hogyan befolyásolja a betegek immunrendszerének működését. A körülményeket rontotta, hogy a két orvos megfertőződése óta negyvennyolc óránál hosszabb idő telt el. Egyikük, a 33 éves Kent Brantly állapota ugyanakkor már a kezelést követő első órában javult. A másik beteg, Nancy Writebol állapota nem javult ilyen látványos mértékben, ezért esetében két adag szérum beadására volt szükség. Most már ő is jobban van, és várhatóan még kedden visszatér az Egyesült Államokba.
Ludwig professzor szerint nem várható, hogy a tömeges afrikai ebolafertőzések világjárvánnyá terebélyesednek. Ennek legfőbb oka a szakember szerint az, hogy a fejlett országok egészségügyi hatóságai jól képzettek és felszereltek ahhoz, hogy időben elkülönítsék a fertőzötteket. Afrikában az egyik fő gond az, hogy ez nem történik meg.
A szakember szerint ez Magyarországon sincs másként. Az esetleges fertőzésgyanús eseteket az Országos Epidemológiai Központba szállítanák, ahol megtörténne a kór diagnosztizálása. A betegeket ezt követően az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban kezelnék.
A szakértő hozzátette, hogy az Ebola ellen jelenleg nincs oltás és gyógymód, az immunrendszernek magának kell megküzdenie a kórokozóval. Terápiaként jelenleg csak tüneti kezelések – például lélegeztetés, vérpótlás, az életfontosságú szervek működésének fenntartása – alkalmazhatók.