A magyar néphagyomány a pálinkát szíverősítőnek tartja, az írek a whiskyről mint az élet vizéről beszélnek. Az elmúlt évtizedben több mint száz kutatás igazolta, hogy a népi gyógyászat nem téved: nem csak a vörösbor, hanem a tömény italok is védik a szívet - de csak mértékkel fogyasztva.
Az alkoholok szívvédő hatása ugyanis főleg a bennük lévő etanolnak köszönhető: az etanol növeli a "jó koleszterin" (HDL) szintjét és vérhigító hatású, ily módon csökkenti a vérrögképződés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
A rendszeresen és mértékkel alkoholt fogyasztóknál a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsonyabb, mint a hébe-hóba, vagy alkoholt egyáltalán nem fogyasztóké. A mértékletes ivás ezentúl csökkenti az időskori demencia (elbutulás) és a cukorbetegség kockázatát is.
A védőhatás azonban valóban csak akkor érvényesül, ha a nők alkoholfogyasztása nem haladja meg a napi egy egységet (ez 15 gramm alkoholt jelent), a férfiaké pedig a napi két egységet. Egy egység alkohol 2-3 cent 40 százalékos töménynek, 1,5 deciliter bornak, illetve egy pohár sörnek felel meg.
Fontos továbbá, hogy az alkohol előnyös hatásai nem érvényesülnek akkor, ha valaki hetente hat nap egyáltalán nem iszik, péntek este viszont hét egységet gurít le.
Mihelyst valaki az ajánlott mennyiséget túllépi, az alkohol nem csak hogy nem védi, de még károsítja is a szivet. A túlzásba vitt alkoholfogyasztás ugyanis megemeli a koleszterin- és a trigliceridszintet, ezáltal növelve az infarktus, az érelmeszesedés és a stroke kockázatát.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a nők esetében még a mértékletes mennyiségben fogyasztott alkohol is növeli az emlőrák kockázatát. Ennek hátterében az állhat, hogy az alkohol gátolja a B-vitaminok közé tartozó folsav felszívódását, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy aki szívvédőként ragaszkodik a napi kupica pálinkájához vagy pohárka borához, az kiegészítésként fogyasszon legalább 600 mg folsavat étel vagy táplálékkiegészítő formájában. (Folsav természetes formában a leveles zöldségekben, avokádóban, hüvelyesekben és gyümölcsökben található.)
Legyen a szíved a szenvedélyed!
Csak a szíverősítő hatás végett azonban nem szükséges rászokni az alkoholra: aki ugyanis nem elhízott, egészségesen étkezik, rendszeresen mozog, nem dohányzik, és a családjára sem jellemző az örökletes szívbetegség, annak az alkohol csak csekély plusz védőhatást nyújt.
Dohányzók esetében a mértékletes alkoholfogyasztásnál nagyságrendekkel nagyobb a szívre gyakorolt jótékony hatása annak, ha az illető leszokik a cigarettáról. A dohányzás ugyanis többek között szűkíti az ereket, megemeli a vérnyomást, valamint felgyorsítja az érelmeszesedést.
Különösen nagy a szívinfarktus és stroke kockázata azoknak a dohányos nőknek, akik fogamzásgátló tablettát is szednek. A jó hír azonban az, hogy aki felhagy a dohányzással, annak a szív- és érrendszeri betegségek kockázata már másnap csökken, ahhoz pedig, hogy a kockázata a cigarettát mindig is kerülőkkel legyen egy szinten, öt évnek kell eltelnie.
Napi fél óra közepesen intenzív mozgás felfrissíti a keringési rendszert, de az sem baj, ha a félóra háromszor tízpercre oszlik meg, a lényeg az intezitás. Természetesen a napi mozgásba beleszámít a gyaloglás, a házimunka, a lépcsőzés és a kutyasétáltatás is.
Kutatások támasztják azt is alá, hogy a szívbetegségek kockázata alacsonyabb azoknál, akik reggelente ébresztő nélkül, kipihenten ébrednek. Az alváshiány ugyanis növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a cukorbetegség és a depresszió kockázatát.
Közismert, hogy a zöldségekben-gyümölcsökben, alacsony zsírtartalmú húsokban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend az, ami leginkább segít a betegségek elkerülésében. Ha szeretnénk, hogy szívünk hosszan verjen, érdemes az alábbi vegyületekre, ételekre még pluszban figyelmet fordítani.
A növényi szterinek gátolják a koleszterin felszívódását, így csökkentik a koleszterinszintet. Szterinek elsősorban a zöldségekben, gyümölcsökben, búzacsírában, lenmagban, dióban, mogyoróban, valamint a napraforgó-, repce- és szezámolajban találhatók. Ugyancsak a koleszterinek felszívódását akadályozzák az élelmi rostok.
Védik a szív- és érrendszer egészségét a karotinfélék is, amelyek a természetben főleg a narancssárga (sárgarépa, sütőtök, narancs, édesburgonya), és a sötétzöld (brokkoli, zöldbab, zöldborsó, spenót, kelbimbó) zöldségekben-gyümölcsökben találhatók.
Vérnyomáscsökkentő hatásúak a polifenolok: ilyen vegyület például a vörösborban található rezveratrol, de bővelkednek benne a piros-kék bogyós gyümölcsök is (áfonya, szeder, málna, eper).
Védenek a szívinfarktus ellen az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek (tengeri halak, halolaj, lenmag, dió, mandula) is.
Az ásványi anyagok közül elsősorban a magnézium, a kálium és a kalcium bevitelére kell figyelni, a vitaminok közül pedig a D- és a B-vitamin (B3, B6 és B9) család tagjaival védhetjük a szívünket a vérrögképződés és az érelmeszesedés ellen.
Ritkán gondolunk bele, de a nevetés valójában komoly fizikai edzés: amikor ugyanis nevetünk, nem csupán a tüdőnk, a mellkasunk, vagy a rekeszizmunk mozog, hanem az egész testünk, egész valónk részt vesz benne. Vannak kutatók, akik szerint a nevetést ugyanúgy a szívbetegségek megelőzésének részévé kellene tenni, mint a mozgást, vagy a zöldségekben gazdag étrendet. Napi rendszerességgel kéne valami mókásat olvasni, vagy megnézni egy vicces videót, vagy megtanulni magunkon nevetni.
És hogy miért olyan előnyös a nevetés a szívre? Egyrészt több oxigén jut a szervezetbe, másrészt csökkenti a stresszt, aminek hatására a vérnyomás és a pulzus tartósan mérséklődik.
Érdekesség, hogy egy amerikai kutatás szerint a szívbetegek jellemzően kevesebbet nevetnek (még pozitív élethelyzetekben is ritkábban tör ki belőlük a kacagás), és ritkábban használják a humort, mint megküzdési stratégiát, valamint több a bennük lévő düh és egyéb ellenséges érzelem, mint a nem szívbetegekben. (A Maryland Egyetem kutatásának eredményei annak ellenére figyelemreméltóak, hogy az ilyen jellegű vizsgálatoknál soha nem egyértelmű, hogy mi az ok, és mi az okozat: vajon azért nevet valaki kevesebbet, mert beteg, vagy eleve kevesebbet nevetett, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy szívbeteg lett.)
Kutatások igazolják, hogy egy olyan házasság, amelyben keveset veszekednek, szintén csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A család és a barátok közelsége oldja a szorongást, és enyhíti a depressziót is - utóbbiak külön-külön is növelik az infarktus kockázatát.
Szintén szívvédő bármilyen stresszoldó technika elsajátítása. Ám nem csak a rendszeresen meditálók, hanem a hivők, rendszeres vallásgyakorlók, hitközösséghez tartozók körében is alacsonyabb a szívbetegségek kockázata.
Végül rendszeres szűrővizsgálatokkal is csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Három értéket érdemes 40 éves kor felett rendszeresen méretni: vérnyomást, koleszterinszintet és vércukorszintet. Ez utóbbi azért fontos, mert a cukorbetegség szintén növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.