A vörösborban is az alkohol az egészséges

TO GO WITH STORY BY PATRICE NOVOTNY In a picture taken on March 27, 2013, French sommeliers taste the Tomi White 2010 (L), Tomi Red 2008 (C) and Tomi Noble D'or 2002 (R) at Santory's Tomi-no-oka winery in Kai city, Yamanashi prefecture as part of a winery tour of the 14th Association de la Sommellerie Internationale (A.S.I.) Contest of the Best Sommelier of the World. A thousand years ago, a vine that travelled from the Caspian Sea coast along Asia's Silk Road arrived in Japan, where its fruit was heralded as having medicinal purposes. Now industry leaders want to export its wine to the West. AFP PHOTO / TOSHIFUMI KITAMURA

A vörösbor jótékony hatásának oka nem egy rejtélyes vegyület lehet, hanem maga a mértékletesen fogyasztott alkohol. Mennyit lehet inni ahhoz, hogy inkább használjon?

A francia paradoxon

A francia paradoxon – amely 1991-ben vált népszerű témává a 60-minutes című tévéműsornak köszönhetően – szerint a franciák sokkal több telített zsírt fogyasztanak, mint például az amerikaiak. Ugyanakkor a franciáknál ritkább a túlsúly, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása, mint Amerikában. Ebből arra következtettek, hogy az ellentmondás a franciák vörösborfogyasztásának köszönhető.

1992-ben a Cornell Egyetem kutatói felfedezték, hogy a vörösbor egy rezveratrol nevű vegyületet tartalmaz, amelynek számos egészségvédő hatást tulajdonítanak. Az azóta eltelt időben számos kutatás próbálta ennek a hatóanyagnak a jelenlétével megmagyarázni a francia paradoxont, az iparág pedig lehengerlő reklámhadjárattal igyekezett a vélt egészségügyi hatásokat hangsúlyozni.

Mi az a rezveratrol?

A rezveratrol egy erős antioxidáns, azaz hatékonyan semlegesíti a sejtekre káros szabad gyököket. Ezenkívül számos egészségvédő hatást tulajdonítanak neki: gyulladásgátló hatású, megakadályozza a vérrögök kialakulását, fokozza az erek egészségi állapotát meghatározó nitrogén-monoxid termelését, csökkenti a koleszterinszintet, sőt daganatellenes hatása is van.

A rezveratrol legnagyobb mértékben a kék szőlőfajták héjában van jelen, de más növényekben is előfordul, így többek között a mogyoróban, a szederben vagy a japán keserűfűben is megtalálható. Meglepően magasnak tekinthető a csokoládé rezveratrol tartalma is. Kisebb mennyiségben a fehér szőlőfajták héjában is megtalálható.

Mitől függ a rezveratrol mennyisége?

Mivel a rezveratrol legnagyobb mennyiségben a kék szőlők héjában található, az antioxidáns leginkább a vörösborokban van jelen. Ennek borkészítési okai is vannak: a fehérborok előállítása során a szőlőhéj eltávolítása előbb történik meg, mint a vörösborok esetében, így kevesebb rezveratrol jut az italba.

Ugyanakkor az antioxidáns mennyisége a különböző vörös szőlőfajtáknál is eltérő lehet. A szőlő a penészgombák elleni védekezés miatt termel rezveratrolt, így az antioxidáns jelenléte elsősorban azokban a növényekben magas, amelyek a gombák szempontjából kedvező (hűvös, nedves) éghajlati viszonyok között élnek.

Forrás: AFP/Martin Bernetti

Ezt támasztotta alá Leroy Creasy, a Cornell Egyetem kutatójának 1998-as tanulmánya. Ebben száz különböző borfajtát vizsgáltak a világ minden részéről, és azt találták, hogy a szárazabb, melegebb klímaviszonyok között előállított kaliforniai vörösborok antioxidáns-tartalma jóval alacsonyabb volt, mint a nedvesebb, hűvösebb területeken készített New York-i vörösboroké.

Miért jó, ha sok rezveratrol van a szervezetben?

A rezveratrol jótékony hatását már számos kutatás igazolta állatok esetében. Bizonyították, hogy ez az antioxidáns meghosszabbítja több élőlény (például hengeresférgek, élesztő, gyümölcslegyek, halak) élettartamát. A Harvard Egyetem kutatóinak 2008-as vizsgálata egerek esetében tanulmányozta ezt a jótékony hatást. A kísérlet során az idősödő rágcsálókat magas kalória- és zsírtartalmú diétára fogták, ezzel párhuzamosan viszont emelték az állatok rezveratrolbevitelét. Az egészségtelen étrend miatt az egereknek hamarabb el kellett volna pusztulniuk, ennek ellenére ugyanannyi ideig éltek, mint egészségesen táplálkozó társaik.

A rezveratrolnak az Alzheimer- és a Parkinson-kór megelőzésében is hatékony szerepe lehet. Bár a két betegség háttere még nem teljesen ismert, egyre több a bizonyíték arra, hogy kialakulásukban nagy szerepe lehet az agyban keletkező fehérjelerakódásoknak (plakkoknak). A Cornell Egyetem 2009-es állatkísérletében 48–90 százalékkal sikerült csökkenteni rezveratrollal az egerek agyában keletkező fehérjelerakódásokat.

Akkor mi a probléma?

Bár a vizsgálatok eredményei reménykeltőnek tűnnek, több tényező is árnyalja a képet. Egyrészt a vizsgálatok nagy részét állatokon végezték, az emberekkel kapcsolatos kutatások száma kevés. Még nagyobb gond azonban, hogy jelentős mennyiségű rezveratrolt kell a szervezetünkbe bevinni ahhoz, hogy hasson is.

A jelenlegi kutatásokból kiindulva nagyjából ötven-kétszáz pohár vörösbort kéne egyszerre meginni ahhoz, hogy az egészségvédő hatás érvényesüljön. Az Erasmus University Medical Center 2012-es tanulmányában magas vérnyomásban szenvedő pácienseknek adtak rezveratroltartalmú készítményeket. A használt étrend-kiegészítők antioxidáns-tartalma annyi volt, mint három pohár vörösboré. A betegek vérnyomása a kezelés ellenére sem csökkent.

További probléma, hogy a rezveratrol fény és oxigén hatására könnyen elbomlik. Mivel a borfogyasztás általában nem tartozik a leggyorsabb tevékenységek közé, a vegyület nagy valószínűséggel még azelőtt elbomlik, hogy a szervezetbe kerülne, ráadásul a borban található rezveratrol nehezebben is szívódik fel az emésztés során.

A francia paradoxonnal kapcsolatos nézeteket leginkább a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem 1998-tól 2009-ig, kilenc éven át tartó kutatása ingatta meg: ebben a kutatók nem találtak egyértelmű bizonyítékokat a rezveratrol jótékony hatásaira az emberek esetében.

Ha nem a rezveratrol, akkor mi okozza a vörösborfogyasztás egészségvédő hatását?

Alkoholfogyasztás mértékkel

A jótékony hatások nagy részét meglepő módon nem az antioxidáns, hanem a minimális mennyiségű alkohol bevitele okozza.

Forrás: AFP/Toshifumi Kitamura

Az elmúlt években számos kutatás bizonyította, hogy a mértékkel történő alkoholfogyasztás több szempontból is jó a szervezet számára: harminc százalékkal csökkenti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, emeli a "jó" koleszterin (HDL) szintjét, 26 százalékkal csökkenti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának lehetőségét, és 23 százalékkal mérsékli az időskorban bekövetkező mentális leépülés kockázatát.

Mennyit lehet inni?

A még jótékony hatású alkoholmennyiség egészséges nők esetében napi 10–20 gramm, egészséges férfiak esetében pedig 20-40 gramm. Hétköznapi mértékegységeink szerint ez nőknél napi egy-két deciliter bort vagy egy üveg sört jelent, férfiak esetében pedig ennek a dupláját.

Természetesen az alkoholfogyasztás még minimális mértékben sem ajánlott mindenkinek. A májbetegeken – és más alkohollal kapcsolatos betegségben szenvedőkön – kívül a gyermekeknek mindenféleképpen kerülniük kell az alkoholfogyasztást, akárcsak a várandós vagy várandósság előtt álló nőknek. Fontos megjegyezni, hogy az alkohol még kisebb mennyiségben is képes növelni a mellrák kockázatát.

A mozgás is fontos

Sok korábbi kutatás abba a hibába esett, hogy nem tanulmányozták a vörösborfogyasztás és az életmód között fennálló összefüggéseket. A Duke Egyetem 2002-es tanulmánya azonban 4400 férfi és nő vizsgálatával megállapította, hogy az egészséges vörösborfogyasztók többsége ennek megfelelő életmódot folytat: sokat sportolnak, rengeteg gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, valamint kevesebb alkoholt és telített zsírt visznek szervezetükbe. Többek között erre az eredményre jutott a Palacký University Hospital új kutatása is, amelyet az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán ismertettek.

Ezenkívül a francia paradoxon oka valószínűleg a franciák borfogyasztási szokásaiban, azaz magában a mértékletes alkoholfogyasztásban keresendő, és kevésbé a rezveratrol nevű antioxidánsban.