A Harvard Egyetem kutatói azt állítják, hogy hatalmas előrelépést tettek az 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása felé. A Doug Melton által vezetett laboratóriumban sikerült őssejtekből inzulintermelő béta-sejteket előállítani. Ha ezek emberi testbe való beültetését is sikerül megoldani, akkor a felfedezés véget vethet az inzulininjekciók korszakának. Meltonnak két cukorbeteg gyereke van, akiknek több mint húsz éve megígérte, megtalálja a gyógymódot a betegségükre. Úgy tűnik, hamarosan teljesül az ígérete.
Magyarországon becslések szerint mintegy 50 ezer 1-es típusú diabéteszben szenvedő beteg él. Ez a betegség leggyakrabban gyermek- és fiatalkorban alakul ki, de felnőtteknél is megjelenhet. A kórra jellemző, hogy elpusztulnak a hasnyálmirigy inzulintermelő (úgynevezett béta-) sejtjei, így a beteg élete végéig inzulinpótlásra szorul. Inzulin nélkül ugyanis a szervezet nem tudja lebontani a vérben keringő cukrot. Az inzulinpótlást jelenleg vagy injekciók révén, vagy inzulinpumpákkal oldják meg. Ez és a cukorbetegséggel járó szövődmények jelentősen rontják a betegek életminőségét.
Doug Meltonnak és kutatócsoportjának most sikerült megtalálnia a módját, hogy inzulintermelő sejteket állítsanak elő. Sokak számára etikailag fontos, hogy ezeket a sejteket nem emberi embriókból származó őssejtekből, hanem emberi bőrsejtekből (amelyeket először genetikailag átprogramozva őssejtekké alakítottak) hozták létre. (Az eljárásról részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.)
A kutatók a laboratóriumban tenyésztett béta-sejteket cukorbeteg egerek veseburkába ültették. A kísérlet teljes sikerrel járt: az egerek kigyógyultak a diabéteszből, számolnak be eredményeikről a kutatók a Cell folyóirat legújabb számában.
Bár a fő akadályon – azaz a béta-sejtek laboratóriumi előállításán – sikerült túljutniuk a kutatóknak (a szakemberek évtizedek óta próbálkoztak sikertelenül működő béta-sejtek létrehozásával), még számos problémát kell megoldani az emberi kipróbálásig. Például a sejtek emberi szervezetbe juttatását úgy, hogy a test ne lökje ki az idegen sejteket.
Melton azonban optimista. Reményei szerint pár éven belül elkezdődhetnek az emberi klinikai vizsgálatok. Több kutató, például Chris Mason, a londoni University College professzora hatalmas orvosi sikernek tartja Meltonék eredményét. Szerinte a felfedezés olyan a diabétesz kezelésében, amilyen az antibiotikumok felfedezése volt a baktériumok elleni harcban.