Testünk több mint 100 milliárd mikroorganizmusnak ad otthont. Ezt a parányi élőlényekből álló ökológiai rendszert nevezzük mikrobiomnak. A szabad szemmel nem látható létformák nagyon sok feladatot ellátnak szervezetünkben: többek között segítenek az emésztésben, tápanyagokat állítanak elő és védenek a betegségek ellen. Összetételüket genetikai állományunk, táplálkozási szokásaink, életkorunk, sőt a velünk kapcsolatba lépő emberek is formálják. A szánkban található több mint hétszáz fajta baktériumot kitevő élőlényközösség összetételét szintén nagymértékben befolyásolják a hozzánk közel álló személyek.
A holland Alkalmazott Tudományos Kutatások Szervezetének (Organisation for Applied Scientific Research; TNO) munkatársai huszonegy pár csókolózási szokásait, valamint a csókolózás gyakoriságát mérték fel egy kérdőíves felmérésben.
Ezt követően megkérték a párokat, hogy tíz másodpercig szenvedélyesen csókolózzanak. A kutatók a csók előtt és után mintát vettek a résztvevők szájüregéből, hogy megállapítsák a nyelven és a nyálban megtalálható baktériumközösség összetételét. A gördülékenyebb vizsgálat érdekében a pár egyik tagjával könnyen azonosítható baktériumközösséget tartalmazó probiotikus készítményt itattak.
A kutatás eredményei szerint tíz másodperces heves francia csókkal átlagosan nyolcvanmillió baktériumot juttathat egyik partner a másikba. A tanulmány szempontjából érdekes megfigyelés volt, hogy amíg a nyálban található mikroorganizmusok összetétele a csók hatására gyorsan megváltozott, addig a nyelven élő baktériumközösség felépítése nem módosult számottevően.
„A nyelvek érintkezését és a nyálcserét magában foglaló bensőséges csók az emberi udvarlási viselkedés egyedi eleme, kultúrától függetlenül. A jelenlegi magyarázatok alapján a csók egyik funkciója a szájban élő mikroorganizmusok összetételének befolyásolása, ugyanakkor olyan tanulmány nem létezett idáig, amely ezt a hipotézist konkrétan vizsgálta volna. A mostani kutatásban azt akartuk megtudni, hogy a partnerek hogyan alakítják egymás szájüregének mikrobáit, és azt találtuk, hogy minél többet csókolóznak a párok, a szájban élő mikroorganizmus-csoport felépítése annál hasonlóbb lesz” – mondta Remco Kort, a TNO molekuláris biológusa, a tanulmány vezető szerzője. A kutatást a Microbiome című folyóiratban tették közzé.
A holland tudósok a mikrobákat kiállító Micropia múzeummal együttműködve készítették tanulmányukat. Az intézmény vadonatúj kiállítására párokat hívnak meg, akik egy szenvedélyes csókot követően a helyszínen megismerhetik, milyen mikroorganizmusokat adtak át egymásnak.