Rákkeltő a fogkrémek és a szappanok egyik adalékanyaga

Májrákot okozhat a számos folyékony szappanban és más közönséges háztartási piperecikkben megtalálható adalékanyag, állítja egy új tanulmány. A triklozánt mikrobaellenes hatása miatt keverik hozzá a szappanokhoz, samponokhoz, fogkrémekhez és sok más szerhez.

Amerikai kutatók legújabb tanulmánya arra utal, hogy a baktériumölő hatása miatt sok gyakori háztartási cikkben megtalálható triklozán hosszú távon rákkeltő hatású. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent cikkben a kutatók beszámolnak arról, hogy a triklozán májfibrózist és májrákot okoz laboratóriumi egerekben.

Májfibrózis esetén a folyamatosan fennálló gyulladás miatt rostos hegszövet alakul ki a májsejtek és az erek körül. Bizonyos idő után ez cirrózishoz vezet, amelynek következtében leáll a májműködés.

A kép illusztráció Forrás: Photononstop/Philippe Turpin

Emberre is veszélyes lehet a triklozán

Noha a kísérleteket egereken végezték, a kutatók hangsúlyozták, hogy eredményeik emberekre is érvényesek, mert az egereknél megfigyelt folyamatok hasonlóan játszódnak le az emberekben is.

A triklozánt már vizsgálja az amerikai gyógyszer- és élelmiszerellenőrző hatóság (FDA) is, mivel a közelmúltban felmerült a gyanú, hogy károsítja a hormonokat és gyengíti az izom-összehúzódást.

Az EU-ban 2014 elején fogadtak el egy szabályozást, amely 0,3 százalékban határozza meg a termékek maximális triklozántartalmát, de egyes termékekbe (például szájvizekbe) még ennél is kevesebbet, 0,2 százalékot szabad tenni.

Az anyatejbe is bejut

A szakemberek figyelme azért fordult a triklozán felé, mert mostanra sokféle piperecikk és háztartási kozmetikum alkotórészévé vált.

Az Egyesült Államokban folytatott vizsgálatok a szoptató anyák tejmintáinak 97 százalékában mutattak ki triklozánt. A vizsgált egyének 75 százalékának vizeletében is megtalálható volt a vegyület.

A triklozán ráadásul egyike azon hét vegyületnek, amelyet a leggyakrabban mutatnak ki az USA folyóiban.

Többet árt, mint használ az antibakteriális szappan?

Noha első pillantásra logikusnak tűnik, hogy az antibakteriális szappan védhet a baktériumok okozta betegségektől, a tények mást mutatnak.

Az FDA négy évtizede folytatott kutatása mellett számos független tanulmánynak sem sikerült bizonyítania, hogy a triklozánnak (sok antibakteriális szappan, kézgél és -törlő aktív hatóanyagának) bármilyen egészségügyi előnye lenne a hagyományos szappanos kézmosással összehasonlítva.

Az egyik alapvető probléma, hogy az antibakteriális szappanok specifikusan a baktériumokat támadják meg, holott a betegségek (például nátha, influenza) nagy részét vírusok okozzák.

A baktériumok elleni legjobb, tudományosan is igazolt védekezésmód a hagyományos szappannal való rendszeres kézmosás és a jó élelmiszerhigiénia a konyhában.

A kép illusztráció Forrás: AFP/Thomas Lohnes

Ráadásul az antibakteriális szappanok maguk is egészségügyi problémákat okozhatnak. Bizonyítékok vannak arra, hogy a hónapokig vagy évekig triklozánnak kitett gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki allergia, többek közt mogyoróallergia és szénanátha (Journal of Allergy And Clinical Immunology, 2012, Environmental Health Perspectives, 2011).

Ennek valószínűleg az az oka, hogy az antibakteriális kézmosókat használó fiatalok kevesebb baktériummal érintkeznek, ami rontja az ellenállóképességüket.

Egyes kutatók szerint az antibakteriális szappanokban lévő adalékanyagok hozzájárulhatnak egy egyre súlyosbodó népegészségügyi problémához, az antibiotikum-rezisztenciához.

A triklozánt újabban a spermiumok károsításával is meggyanúsították, sőt egyesek szerint a hétköznapi életben alkalmazott vegyszerek a felelősek a nyugati világban terjedő termékenységi problémákért.