Híres focisták népszerűsítik az almafogyasztást az Országos Egészségfejlesztési Intézet legújabb kampányában. Sőt, az intézet nemcsak reklámokkal buzdít almafogyasztásra, a héten egy almaevési Guiness-rekordkísérletre is sor kerül. A rekordkísérletben – melyet az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja szervez – a Semmelweis, valamint a Közszolgálati Egyetem hallgatói és munkatársai vesznek részt, de bárki csatlakozhat hozzá. A cél az, hogy a Semmelweis épülete előtti téren december 5-én 13 órakor egyszerre, egyidőben legalább ezren egyenek almát. Az esemény nyitott, bárki csatlakozhat hozzá, saját almát nem kell hozni, lesz a helyszínen bőven.
A szakmai ajánlások szerint naponta minimum 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, de számos újabb kutatás szerint jobb, ha a napi fogyasztás eléri az 500 grammot. (Ebbe a krumpli nem számít bele!)
A rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás azáltal, hogy csökkenti a koleszterinszintet, segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, valamint gátolja a kettes típusú cukorbetegség és a daganatos betegségek kialakulását is. Az, hogy hazánkban ezek a betegségek népbetegségek, részben azzal is magyarázható, hogy kevés zöldséget-gyümölcsöt eszünk: a felmérések szerint a magyarok átlagos zöldség- és gyümölcsfogyasztása csupán 216 gramm egy nap, vagyis még az ajánlott 500 gramm felét sem éri el.
A fél kiló gyümölcs- és zöldségmennyiségbe remekül beilleszthető napi egy alma, hiszen az alma egész évben kapható, ráadásul olcsó, hazai gyümölcs. Kutatások ezrei igazolják szerteágazó előnyös hatását.
Többek között ismert, hogy napi egy alma védelmet nyújt a stroke ellen.
Ha gyors energiapótlásra szorulunk, akkor is remek választás, mert a benne lévő gyümölcscukor hamar felszívódik. Ugyanakkor cukorbetegek is fogyaszthatják, mert magas rosttartalma miatt nem hirtelen emeli meg a vércukorszintet. Ugyancsak a rostoknak köszönhető, hogy rendben tartja az emésztőrendszert is. Emellett az alma tele van fontos ásványi anyagokkal is, mint például káliummal, magnéziummal, szelénnel, vagy kalciummal.
Különösen érdemes almát fogyasztani olyan időszakban, amikor sok nehéz, zsíros ételt eszünk. Egyrészt segít a túlevés ellen, ha az étkezés előtt fél órával elrágcsálunk egy almát. De a főétel után is jó választás, hiszen növeli a teltségérzetet, így kevésbé fogunk desszertek után vágyakozni.
A zsíros húsok szezonjában azért is előnyös az alma, mert azáltal, hogy a benne lévő pektin gátolja a koleszterin felszívódását, mérsékli a koleszterinszintet. A koleszterinszint csökkentése pedig mérsékli a stroke, az infarktus és egyéb szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
A pektin mellett az alma különlegességét a magas antioxidáns-tartalma adja. Az antioxidánsok lassítják az öregedést, gátolják a daganatos betegségek kialakulását. De az antioxidánsok támogatják az idegrendszert is, és védelmet nyújtanak az időskori neurodegeneratív betegségekkel (például az Alzheimer-kórral) szemben is.
A kutatások szerint antioxidánsokból az alma héja nagyságrendekkel többet tartalmaz, mint a húsa. Ennek ellenére kisgyereknek csak vegyszermentes almát adjunk héjastul, két év alatti gyereknek pedig még bioalmát is csak meghámozva adjunk.
További videók az Országos Egészségfejlesztési Intézet honlapján tekinthetők meg.