Ez hosszú idő után áttörést jelenthet a gyógyításban, mivel utoljára majdnem harminc éve sikerült új, a klinikai gyakorlatban is használható antibiotikumot fejleszteni.
Az antibiotikumok fejlesztésének csúcsidőszaka az 1950-es és 1960-as évekre esett, ám 1987 óta egyetlen új találmány sem került át az orvosi praxisba. Azóta a mikrobák hihetetlenül ellenállóvá váltak. A tuberkulózis úgynevezett kiterjedten rezisztens változata szinte minden antibiotikumnak ellenáll.
A bostoni Northeastern Egyetem kutatói csaknem minden antibiotikum közös forrásához, a talajhoz tértek vissza, amelyben nyüzsögnek a mikrobák, ám csupán egy százalékuk tenyészthető laboratóriumban.
A kutatócsoport "föld alatti szállodát" teremtett a baktériumoknak. Egyenként "szállásolták el őket a szobákban", majd az egészet a föld alá temették az egyik kutató kertjében, hogy a talaj különleges vegyi anyagai bejuthassanak oda, de a baktériumok a helyükön maradjanak, és így tanulmányozni lehessen őket.
A mikrobák által előállított vegyi anyagokat ezután kiásták, hogy megvizsgálják antibiotikus tulajdonságaikat. "Eddig 25 új antibiotikumot fedeztünk fel ezzel a módszerrel, közülük a legfrissebb és egyben a legígéretesebb a teixobactin" – mondta Kim Lewis, a kutatócsoport vezetője.
A teixobactinnal végzett kísérletek kimutatták, hogy az anyag baktériumölő hatású, az emlősök szöveteit azonban nem mérgezi. Egérkísérletekből kiderült, hogy a meticillinrezisztens szuperbaktérium, a húsevő Staphylococcus aureus (MRSA) halálos mennyiségét is el tudja pusztítani.
Az új szer olyan zsírokat támad meg, amelyek nélkülözhetetlenek a baktériumsejt falának felépítéséhez, és a tudósok szerint nehéz lenne rezisztenciát kialakítani ellene. "Nem láttunk még ilyet, sok különböző, egymástól független trükkel minimalizálja az ellenállás kialakulásának esélyét" – mondta Lewis.
A teixobactin emberi részvétellel végzett klinikai próbái még hátravannak, ezeket két éven belül tervezik. A kutatás a Nature magazinban jelent meg.