A Plos One folyóiratban megjelent publikációt a holland Groningeni Egyetem kutatói készítették. Az eredmények alapján a rágózás az első harminc másodpercben a leghatásosabb, utána viszont egyre kisebb hatásfokkal ejti csapdába a baktériumokat. Fontos szempont, hogy a rágógumi lehetőleg cukormentes legyen, ellenkező esetben nem gyéríteni fogja a mikroorganizmusokat, hanem szaporítani – a cukor ugyanis remek tápanyag a számukra.
A vizsgálat során az egyik kísérletben ismert számú baktériumot juttattak a résztvevők szájüregébe, majd arra kérték őket, hogy rágózzanak két meg nem nevezett márkájú rágógumival legalább tíz percig. A kutatók azt találták, hogy nagyjából százmillió baktérium – körülbelül a nyálban található flóra tíz százaléka - tapadt meg a rágókon, ez a szám a rágás idejétől függően növekedett. A csapdába esett mikrobák az elektronmikroszkópos felvételeken is jól látszottak.
A másik kísérletben a rágózást tíz percnél tovább kellett folytatni. Ez az időtartam már túl hosszúnak bizonyult, a gumira feltapadt baktériumok leváltak és újra a szájüregbe kerültek.
„A hosszú ideig tartó folyamatos rágás megváltoztatja a rágó struktúráját: a gumi keménysége csökken a nyállal való átitatódása és a vízoldékony komponensek kioldódása miatt – írták a tanulmányban. „A szerkezetváltozás csökkenti a baktériumok tapadását, ami miatt azok leválnak a rágógumiról.” Emellett azt is megfigyelték, hogy a tapadó baktériumfajok változatossága növekszik a rágási idő hosszabbodásával. A kutatók szerint ez azért lehet fontos, mert olyan rágógumikat lehetne kifejleszteni, amelyek szelektíven távolítják el a különböző betegséget okozó mikroorganizmusokat.
Korábbi tanulmányokban már bebizonyították, hogy a fogkrém nélküli fogkefe, illetve a fogselyem használatonként százmilliós kolónia-formáló egységet (CFU) képes eltávolítani. Ezekkel került most a rágógumi egy szintre. A tanulmány készítői ugyanakkor kiemelték, hogy a rágózás a szájüreg más területein fejti ki hatását, mint az előbb említett fogápolási eszközök.