A Sydney Egyetem és a Royal North Shore Hospital munkatársai azt találták, hogy a dühkitörést követően két órán belül egy bizonyos „dühszint” felett 8,5-szeresére nő a szívinfarktus esélye. „Mindez nagy valószínűséggel a pulzusszám és a vérnyomás emelkedés, a vérerek összeszűkülése, és a vér besűrűsödésének számlájára írható” – mondta dr. Thomas Buckley, az egyetem adjunktusa a kiadott sajtóközleményben.
A stressz már önmagában is veszélyezteti a kardiovaszkuláris és mentális egészséget, a düh és szorongás pedig erősíti a kedvezőtlen hatásokat. Azok az emberek, akik hosszabb ideig maradnak mérgesek és nyugtalanok, nehezebben birkóznak meg az apróbb bosszúságokkal. A stressz-kezelés nehezebbé válik, a kikapcsolódás pedig ellehetetlenül, ha pedig az érintettek rádöbbennek hibáikra, a lelkiismeret-furdalás, és bűntudat válik uralkodó érzéssé. Ezek nyilvánvalóan befolyásolják a mentális egészséget, a mostani tanulmányból viszont az is kiderült, hogy a fizikai állapot legalább ugyanilyen mértékben érintett.
A tanulmányban 313 infarktusom átesett embert vizsgáltak. Az érintettekkel kérdőívet töltettek ki, amiben arról kérdezték őket, mennyire voltak dühösek a szívrohamot megelőző 48 órában. A dühszintet hetes skálán kellett értékelni. Az egyes dühszint jelentette a nyugalmat, a hetes a tipikus tárgyhajigálós, testi épséget fenyegető őrjöngést. Az ötös szint – amelyet az erős düh, és ennek hatására megfeszülő izmok jellemeztek - ugyancsak fontos szerepet töltött be a kutatásban.
Az eredmények alapján hét résztvevő érte el az ötös szintet pontosan két órával azelőtt, hogy az infarktus szimptómái jelentkeztek volna, egy másik beteg pedig négy órával a probléma bekövetkezése előtt érte el ugyanezt a fokozatot. Két páciensnél két órával a szívroham előtt jelentkezett négyes szintű – közepes erősségű, elsősorban a hanghordozásban megjelenő – dühkitörés, másik három embernél pedig négy órával a tüneteket megelőzően.
A dühkitörések gyakoriságát is figyelembe véve a kutatók azt állapították meg, hogy az ötös dühszintet elért egyéneknél 8,5-szer nagyobb volt a szívroham esélye, mint másoknál.
Az eredmények fényében a kutatók azt javasolják, hogy az egészségügyben nagyobb figyelmet fordítsanak a veszélyeztetettek pszichológiai állapotának nyomon követésére. Ezen kívül azt tanácsolják, hogy az érintettek tanulják meg kezelni a haraggal járó helyzeteket és inkább nyeljék le büszkeségüket az erős stresszel járó szituációkban.