Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A rosszindulatú agydaganattal (medulloblastoma) kezelt nyolcéves gyerek korábban nem volt allergiás semmilyen ételre. Néhány héttel egy vérátömlesztést követően azonban minden megváltozott. Tíz perccel lazacevés után életveszélyes állapothoz vezető allergiás rohamot, úgynevezett anafilaxiás sokkot kapott – írja a Canadian Medical Association Journal esettanulmánya.
Az orvosok gyanították, hogy a vértranszfúzió állhat a háttérben. Miután a fiatal páciens antihisztamint (az allergiát kiváltó hormon hatását ellensúlyozó készítményt) kapott, azt tanácsolták neki, hogy kerülje a halat és hordjon magánál adrenalint, amit beadhatnak neki abban az esetben, ha újabb roham érné.
Négy nappal később a kisfiú – aki ezúttal mogyoróvajat fogyasztott - visszakerült a sürgősségi osztályra. A laboratóriumi vizsgálatok kiderítették, hogy ideiglenesen allergiás lett a mogyoróra és a lazacra, így az orvosok ezen élelmiszerek hanyagolását javasolták a gyereknek.
Nagyon ritka, hogy valaki allergiás reakciót mutasson korábban tolerált ételekre” – mondta az esettanulmány vezető szerzője dr. Julia Upton klinikai immunológus. „Vélhetően az történt, hogy a kisfiú nem volt allergiás ezekre az élelmiszerekre, a vérátömlesztés után azonban olyan fehérje került a szervezetébe, aminek hatására a korábban ártalmatlan táplálék túlzott immunválaszt idézett elő” – mondta a szakértő.
A kérdéses fehérje egy immunglobulin molekula (IgE), amely alapvető szereppel bír az azonnali túlérzékenységi reakcióban, így az ételallergia kialakulásában is. Ha a protein egy bizonyos allergénnel találkozik, hisztamin termelődik, ami allergiás reakciókhoz vezet.
Mivel az érintett szervezete nem állított elő ilyen antitesteket a hal és a mogyoró ellen, az orvosok úgy vélték, hogy az allergia néhány hónapon belül magától elmúlik.
Bár ritkán fordul elő, nem elképzelhetetlen, hogy vérátömlesztés után valaki allergiássá váljon egy donor miatt. Erről rögtön két esettanulmányt is sikerült fellelniük a mostani esettel szembesülő szakembereknek: 2007-ben például egy 80 éves asszonynál idézett elő anafilaxiás sokkot a mogyoró. A „nyomozás” során kiderült, hogy a 19 éves vérplazma adónak mogyoróallergiája volt. A vérplazma a vér halványsárga színű folyadék összetevője, mely többek között antitesteket tartalmaz.
Hasonló nyomozást indítottak el a mostani eset kapcsán is és kiderült, hogy a donor valóban mogyoró-, hal- és rákallergiával küszködött. Az illetőt azóta kihúzták a potenciális véradók listájáról.
Öt hónappal a vértranszfúzió után a kisfiú IgE szintje már csak minimális mértékben volt kimutatható az allergén élelmiszerek fogyasztásakor, a szülők pedig fokozatosan visszavezethették a mogyorót és a halat a gyerek étrendjébe.
Kérdéses ugyanakkor, hogyan akadályozhatnák meg a hasonló eseteket a jövőben. „Előfordulhat, hogy allergiával nem küzdő ember szervezetében magas az immunglobulin szintje, és az is lehetséges, hogy alacsony IgE szint mellett valaki allergiás legyen. Így ezekkel a vizsgálatokkal nem lehet megállapítani melyik donor számít allergiásnak” – mondta Upton. A pontosabb szűrési metódus kidolgozásához további kutatások szükségesek.
