Évente mintegy 33 ezer ember veszíti életét daganatos megbetegedések miatt hazánkban. Ez átlagosan napi 90 halálestet jelent, vagyis majdnem minden negyedórában meghal valaki rák miatt. A nemzeti rákellenes nap nemcsak a daganatos betegségek okozta problémákra, de a rendszeres szűrések és a prevenció jelentőségére is felhívja a figyelmet. A rákos betegségek korai stádiumban ugyanis még jól kezelhetőek, és van olyan ráktípus is, amely ellen ma már védőoltás is hatékony védelmet nyújthat.
A nők körében egyik leggyakoribb daganatért, a méhnyakrákért szinte 100 százalékban a humán papillómavírus (HPV) a felelős, amely ellen már közel tíz éve elérhető védőoltás. Ennek ellenére továbbra is kevesen kérik az oltást. Ez is oka annak, hogy évente még mindig 1000-1200 új megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban és közel 500 nő hal meg miatta.
Ráadásul az egyéb genitális rákok 60-90 százaléka is a HPV-vel függ össze, ami nagyszámban a férfiakat is érinti, és náluk is rendkívül súlyos daganatos betegségeket okozhat. A HPV a méhnyakrák mellett szeméremtesti és fej-nyaki, a hüvely- és végbélnyílás körüli, valamint a hímvessző rákok okozója is lehet. Hüvely- és szeméremtesti rákot évente hozzávetőlegesen 300 nőnél diagnosztizálnak, és 120 esetben halálos kimenetelű a betegség. A végbélnyílás körüli rákok nagyjából 110 férfit és 130 nőt érintenek. A HPV összességében a rákos megbetegedések 5%-áért tehető felelőssé.
A lakosság ennek ellenére nincs tisztában a HPV veszélyeivel, és sokan gondolják, hogy óvszerrel védekezhetnek a vírus ellen. A fertőzés pedig bőrkontaktussal is terjed, ezért az óvszer csak 70 százalékos védelmet nyújt - hívja fel a figyelmet a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság a nemzeti rákellenes napon.
A HPV veszélyét jól mutatja, hogy a nők 80 százaléka és a férfiak fele legalább egyszer megfertőződik vele. Bár a fertőzés az esetek többségében elmúlik, minden tízedik fertőzöttnél kialakulhat valamilyen daganatos elváltozás. Leggyakrabban szövettanilag ugyan jóindulatú, ám a szexuális életet ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsöt okoz, amellyel a magyarok 10 százaléka legalább egyszer szembesül élete során. Mivel a természetes fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, többször is el lehet kapni a vírust.
„A HPV okozta daganatos megbetegedések hazai statisztikái azért is elszomorítóak, mert a HPV elleni védőoltások csaknem 100 százalékos védelmet biztosítanak a fertőzéssel szemben” – mondta dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke. „Nagyon komoly előrelépés, hogy tavaly ősz óta a 7. osztályos lányok számára ingyenessé vált a védőoltás, azonban jelentős javulást az eredményezhet, ha sikerül leszámolni a tévhitekkel, és valamennyi veszélyeztetett csoport – felnőtt nők, valamint a fiúk és a férfiak egyaránt – felismeri a védőoltás jelentőségét.”
„A kétkomponensű oltóanyag a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben hatásos, míg a négykomponensű vakcina a daganatos megbetegedések tágabb köre ellen nyújt védelmet, vagyis az előbbiek mellett a végbélnyílás körüli rákok és nemi szervi szemölcsök megelőzésére is alkalmazható. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni a rendszeres szűrésekről sem, hiszen a HPV elleni leghatékonyabb védelmet a védőoltás és a rendszeres szűrések együttes alkalmazása jelenti” – figyelmeztet dr. Szőnyi György.