A mellrák a leggyakoribb daganattípus a nők közt. Évente mintegy 1,7 millió új esetet diagnosztizálnak világszerte. Magyarországon évente 5000-6000 új esetet fedeznek fel és hozzávetőleg 2000 nő halálát okozza a betegség.
Noha jelentős előrelépés történt az emlőrák gyakoribb formáinak kezelésében, egyes agresszív típusokról még hiányos a tudásunk és ezek rosszul kezelhetők.
A most létrehozott mesterséges emlőmirigyek segítségével a kutatók
új és áttörést hozó gyógymódokat
próbálnak felfedezni.
Ezek a mirigyek tejvezetékek hálózatát hozzák létre a pubertás idején, így válnak alkalmassá a tejtermelésre és a szoptatásra. Magát a folyamatot azonban még kevéssé ismerjük.
Ha sikerül fényt deríteni az emlőben lejátszódó folyamatok mibenlétére, az nagy segítséget jelentene a szakemberek számára az új gyógymódok kidolgozásában. Ugyanis rendszerint a hibás működés miatt regenerációs képességet szerzett emlőmirigyek azok, amelyek agresszív tulajdonságokra tesznek szert.
A müncheni Helmholtz Központ kutatócsoportja új emlőmirigyet növesztett emberi szövetből származó emlősejtek felhasználásával, írta a New Scientist.
A Christina Scheel által vezetett kutatócsoport kollagénrostokból álló gélre helyezte a sejteket.
A sejtek osztódtak és hasonló módon terjeszkedtek, ahogy a pubertáskor folyamán is megfigyelhető.
Végül emlőmirigy-hálózat alakult ki a tenyészedényben.
A kísérlet célja – amit a Development folyóiratban ismertettek –, hogy modellezzék a mellrákot. Dr. Sheel elmagyarázta, hogy először meg kell érteni, mi a sejtek normális viselkedése a mellfejlődés folyamán, és csak ezután lehet felderíteni, mi történik velük, ha rákossá válnak.
Azt már felfedezték, hogy a szilárd kollagénen szétszélesztett sejtek ugyanúgy nőnek, mint a tumorok. Ez összhangban áll a szakemberek eddigi tudásával, miszerint az emlőrák kapcsolatban áll a merevebb kötőszövettel.
Képesek voltunk kimutatni, hogy a gél fokozódó merevsége a sejtek fokozott terjedéséhez, azaz másként mondva, invazív növekedéshez vezetett”
– mondta Jelena Linnemann, a tanulmány vezető szerzője.
„Hasonló viselkedést már megfigyeltek a mellráksejteknél” – tette hozzá a kutató.
Az új kutatás abban is továbbmegy a korábbiaknál, hogy azt állítja, a merevebb szövet a normális mellfejlődésben is szerepet játszik.