Az országos tiszti főorvos – az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján – 2015. július 4. (szombat) 0 órától július 8. (szerda) 24 óráig a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást adott ki. Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot.
A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése már
10-12 százalékkal növeli a halálozás kockázatát,
15 százalékkal a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát – olvasható az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) honlapján.
A fővárosban 2001 és 2005 között évente 1-2 hőhullám fordult elő,
az utóbbi években azonban ez a szám 3-5 közé emelkedett.
Az ilyen időszakok különösen megviselik a szervezetet, és a szokásosnál jóval több haláleset történik.
Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy jó előre alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.
Noha a kánikula bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet, vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a
A hőséggel összefüggő legtöbb betegség (kivéve a bőrkiütés és a görcs) oka az, hogy
különböző fokú működési zavar következik be a szervezet hőszabályozó rendszerében.
Ráadásul számos más, úgynevezett prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását.
Ilyen prediszponáló tényező lehet a kor, az akklimatizálódás hiánya, a dehidratáció (csökkentett tápanyag- és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás következtében), gyógyszerszedés, mozgáshiány, túlsúly, fáradtság, alváshiány, hosszú és nagy intenzitású edzés, védőruha viselése.
A hőség okozta leggyakoribb egészségi tünetek a következők:
Az egyik legfontosabb tennivaló a megfelelő folyadékbevitel. Fontos azonban tisztázni, mit kell érteni ez alatt.
Annyi vizet kell pótolni, amennyi a vizelettel és izzadással elveszített vízmennyiség másfélszerese.
Hőség idején akkor is kell folyadékot fogyasztani, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Ez különösen igaz idős korban, mert az idősebb emberek kevésbé érzik a szomjúságot.
A folyadék-utánpótlásra a legalkalmasabb a víz, a tea, a szénsavmentes üdítő, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek.
Ne fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt!
Ha nem muszáj, a legmelegebb órákban (11 és 15 óra között) ne menjünk ki az utcára, illetve igyekezzünk árnyékos, lehetőleg jól szellőző helyen tartózkodni. Sokat segítenek a rosszullét megelőzésében a különféle vízpermetet szóró eszközök (párakapuk, ventilátorok, szökőkutak).
Lehetőség szerint hűtsük a lakásunkat. Már egy ventilátor is sokat segíthet a hőség kibírásában. Ügyeljünk azonban arra, hogy a ventilátor légárama kiszárítja a szervezetet, így ne érjen bennünket folyamatosan az általa keltett szél, illetve igyunk elegendő folyadékot.
A légkondicionálásnál se vigyük túlzásba a dolgot. A gyártók és az egészségügyi szakemberek is azt tanácsolják, hogy
maximum hat-nyolc fok legyen a külső és a belső hőmérséklet közti különbség.
Az irodai munkához a 22-25 Celsius-fokos léghőmérséklet az ideális.
Napközben tartsuk csukva az ablakokat, használjunk függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka szellőztessünk. Csak a szükséges mértékben használjuk az elektromos készülékeket (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezésünk, ennek működtetése idején tartsuk csukva az ajtót és az ablakot.
Ha a lakást nem lehet megfelelően hűteni, akkor lehetőség szerint töltsünk legalább 2-3 órát
légkondicionált helyen.
Kerüljük a megterhelő fizikai munkát, tartózkodjunk árnyékban a legmelegebb órákban.
Gyakran zuhanyozzunk vagy fürödjünk
langyos (de nem hideg!) vízben.
Használjunk vizes borogatást, hűtsük a lábunkat langyos vízben.
Viseljünk világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megyünk, viseljünk széles karimájú kalapot és napszemüveget. A szabadban mindig használjunk ultraibolya sugárzás ellen védő naptejet vagy krémet.
Ne feledjük, még az árnyékban is leéghetünk!
A vízparton nyaralók se töltsék a napon a dél körüli órákat, és
felhevült testtel sose ugorjanak a vízbe.
A vízibiciklin vagy a stégen napozók fokozatosan szoktassák magukat a hűvösebb vízhez. Lógassák be a lábukat a vízbe, illetve kezükkel spricceljék le magukat, csak az után merüljenek be teljesen a vízbe.
A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük. Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát!
Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban!
A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!