A gyerek mindig a legrosszabbkor lesz beteg. Na jó, nem mindig, de sokszor, nyaralás előtt mondjuk. Vagy épp esküvőre készülünk vendégnek, esetleg kezdődne az iskola. De legalábbis péntek van, és elmúlt este 6 óra, ne adj’isten szombat hajnal van. A hajnal a legjobb, mert a síró gyerek hangjára riadni, aki mondjuk, lehányja az ágyneműt, az valóban elég kétségbeejtő helyzet. Első gyerekes, riadt szülőknek pláne.
Azt, hogy mit is kell ilyenkor csinálni, vélhetőleg egyrészt saját édesanyánktól tanultuk el
(szinte magunktól tesszük azt, amit velünk is tett anyánk), azt pedig, hogy egy súlyosabbnak tűnő helyzet elhárítása után (közben) mi a teendőnk, az évek során lassan megtanuljuk.
Sosem felejtem el azt a nyaralást. Vagy inkább az előtte lévő napokat. A lányom 3 éves volt, és mi befizettünk egy repülős, kéthetes görög társas útra. Ám az indulás előtt 3 nappal a lányom beteg lett: láz és hasmenés. Előtte nem kerültünk soha hasonló helyzetbe: ha épp összeszedett valami vírust vagy bacit, akkor szépen elmentünk orvoshoz, aztán meggyógyult – annyi idő alatt, amennyi éppen kellett ehhez.
Ám most más volt a helyzet: az volt a kérdés, hogy lemondjuk-e az utazást (és bukjuk az árát) vagy be merjük vállalni, hogy elindulunk úgy, hogy még nincs teljesen rendben a gyerek. Higgadtan hoztunk döntést. Meghallgattunk két orvost és egy védőnőt, bevásároltunk minden létező gyógyszerből, ami kellhet, megkötöttük a legmagasabb utasbiztosítást, és elindultunk.
A megérkezés után egy nappal már makkegészséges volt a gyerek, ám az is igaz, hogy az előtte lévő pár napban képzett betegápoló, illetve hasmenés témában roppant tájékozott szülő lettem. Gitidisz Krisztina védőnő szerint ez az, amire minden édesanyának szüksége lenne. Mármint a tudásra. Mert az „élményre” természetesen nem feltétlenül.
Az édesanyák érzelmei nagyon erősen hatnak, ritkán tudják jól megítélni, hogy miként kell helyesen reagálni, ha megbetegszik a gyermekük
– mondja a védőnő. Néha indokolatlanul szaladnak orvoshoz vagy a kórházba. Nálunk nincs kultúrája, hogy ha esetleg valamit otthon is meg tudok oldani, akkor ne terheljem feleslegesen az ellátórendszert, más elől elvéve az időt és a kapacitást.
Máskor viszont túl hosszú ideig húzzák az időt a hozzátartozók, és a késői orvoshoz jutás miatt több idő és gyógyszer kell a gyógyuláshoz
– teszi hozzá az évtizedek óta gyermekekkel és édesanyákkal foglalkozó szakember.
Szerinte tanfolyamon lehetne, kellene elsajátítani azt, hogy mi a teendő, ha beteg lesz a gyerek, mikor kit hívjunk és hova forduljunk. Mindenki jobban járna akkor, ha némi alaptudás birtokában kezdené a gyermeknevelést, -ápolást.
Ha félrenyel a gyerek vagy majdnem vízbe fullad, akkor mit kell csinálni? Hiányzik a szemlélet, hiányzik az akarás.
Nem kell túlbonyolítani a képzést, de azért jó lenne elsajátítani legalább az alapvető elsősegélyt
és teendőket a leggyakoribb gyerekbetegségek esetén. Például azt, hogy ha hányni kezd a gyerek, akkor kiskanállal adjunk vizet egy olyan pohárból, amelynek ismerjük a méretét. Ez azért fontos, mert ha mégis csak menni kell a kórházba, akkor az édesanyának tudnia kellene, hogy a gyerekben mennyi víz maradt meg az utóbbi 2 órában – indokolta a védőnő. Szerinte már óvodás korban is lehetne oktatni alapvető egészségügyi ismereteket játékos formában, iskolában meg pláne.
Ha vészhelyzet van, akkor persze legtöbbet az édesanya tud tenni az adott helyzetben, neki kell tudnia, hogy milyen gyanús jelek,
milyen tünetek jelentkeztek a gyereknél, és mit tett addig, amíg orvos elé kerültek. Az anyai megérzés és megfigyelés kiemelten fontos, mert nagyon sokszor ez segíti időben a gyereket orvoshoz, és jó támpontot ad a diagnózishoz, ha az édesanya elmondja, hogy a gyerek nem szokott így viselkedni, furcsa, szokatlan tünetei vannak – és megfogalmazza a különbséget.
A legfontosabb szabály: ha idegrendszeri tünet et tapasztalunk, akkor azonnal orvosra van szükség. Ha a gyerek elvesztette az eszméletét, ha nem reagál, ha ébreszthetetlen, ha rángatózik, ha tarkómerevsége van, ha a pupillái nem egyformák, ha a csecsemő légzése kimarad (és riaszt a készülék) –
tehát ha bármi idegrendszeri tünetet észlelünk, akkor azonnal hívjunk orvost.
Legyen listánk! Hol az ügyelet? Mi a telefonszáma, és hogyan lehet oda eljutni? Mi a körzeti orvos telefonszáma, mobilszáma? Bármikor elérhető, éjjel is? Melyik az ügyeletes kórház, ahova tartozunk?
Esetleg a védőnő elérhető hétvégén vagy éjjel? Milyen számon? Ezeket az adatokat egy papírra gyűjtsük ki, és tartsuk jól látható helyen. Ha ugyanis baj van, akkor késő keresgélni, nyomozni, vaktában telefonálgatni.
A legfontosabb tanács: ha bizonytalanok vagyunk, akkor feltétlenül telefonáljunk szakembernek és kérdezzük meg, mi a teendő.
A legtöbb szakember (akár védőnő, akár orvos) képes telefonon legalább abban segíteni, hogy azonnali orvosi ellátásra van-e szükség vagy kivárható-e a rendelési idő – és addig is mit csináljon az édesanya, amivel segíthet a gyermekének.
Ha például a gyereknek magas láza van, akkor a kísérő tünetek döntik el, hogy szükség van-e azonnali orvosi beavatkozásra, vagy otthon is csillapíthatjuk a lázat – mond példát Gitidisz Krisztina.
- Ha a gyereknek 39 fok feletti a hőmérséklete, de nyugodtan játszik, és nem viselkedik másként, mint egészségesen szokott, akkor nem feltétlenül szükséges azonnal orvoshoz vinni. Különböző hatóanyagú (nem csupán nevükben különböző, hanem más hatóanyagú) lázcsillapítók felváltva alkalmazása, priznic vagy hűtőfürdő segítségével csillapítható lesz a láz otthon is. De ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról sem. Ám ha nagyon gyorsan megy fel a csillapítás ellenére is a láz, illetve aluszékonnyá válik a gyerek vagy görcsrohama lesz, akkor orvoshoz kell vinni.
Fontos tudni, hogy miként kell helyesen lázat mérni.
Tartani kell otthon a gyerek számára megfelelő lázcsillapítót, lehetőleg többfélét is. És tudni kell, mikor adhatjuk be a következő adagot belőle. Ha mindezzel előre tisztában van a szülő, akkor nem lesz pánik.
Vannak olyan esetek, amikor lehet várni, és vannak, amikor nem.
Ha például a gyerek leesett valahonnan, akkor orvoshoz kell vinni.
Még akkor is, ha tünetmentes, és látszólag nem történt semmi komoly. Ha elveszítette az eszméletét vagy az esés után aluszékonnyá válik, ha a pupillái különböző méretűek, ha hányni kezd, ha vérzik, akkor habozás nélkül, azonnal orvosra van szükség, nincs idő tétovázni. Taxival, autóval, ölben, mentővel – valahogy orvoshoz kell juttatni minél hamarabb.
- Nos, ez az a tünet, amelynél nagyon sok mindenen múlik, hogy otthon is próbálkozhatunk-e, vagy sürgősen az orvoshoz forduljunk – mondja Gitidisz Krisztina. Ha kánikula van,vagy ha a gyerek nagyon kicsi, és mellé még magas a láza, vagy ha idegrendszeri tüneteket is tapasztalunk,esetleg hirtelen aluszékonnyá válik, akkor az nagy bajt jelez.
Ha önmagához képest megváltozik a gyerek magatartása, mondjuk egy izgága gyerek mélyen elalszik és nem reagál, akkor irány az ügyelet.
- Ha mindez nem áll fenn, csak szimpla hányás van, és az édesanya kimért mennyiségű vizet kanalanként „diktál” a gyerekbe; ha tudja, hogy pótolni kell az elveszített ásványi anyagokat (és ezért pici sót, cukrot is ad a gyereknek, akár vízben, teában feloldva), az általános állapota pedig normális, akkor lehet várni a rendelési időig. Ilyenkor nem kell felébreszteni a háziorvost vagy kihívni az ügyeletet, csak tudni kell higgadtan kezelni a helyzetet – mondja a szakember.
Ne essen pánikba az édesanya, ez lenne a legfontosabb, ám ha a helyzet maga is túlontúl stresszes (mert mondjuk baleset érte a gyereket), akkor ez néha szinte lehetetlen. Ám ha a szülők megfelelő információval rendelkeznek, ha tudják, mi a teendő, és tisztában vannak azzal, hogy kitől kérhetnek szakszerű segítséget, akkor az biztonságot jelenthet számukra.
(A cikket az Európai Unió támogatásával megvalósuló Koragyermekkori program támogatta.)