A mai anyák szüleinek idejében még nagyon más szemlélet volt divatban. Másként etették a csecsemőiket – legalábbis, ha tartották magukat az orvosok, védőnők utasításaihoz.
Ám a tudomány fejlődik, a világ változik: ma a szakemberek mást ajánlanak, teljesen mást. Nem is lenne ezzel baj, csakhogy – szerencsére –a legtöbb anyának él a saját édesanyja, és osztogatja a tanácsokat, jó esetben csak kérésre, ám máskor kéretlenül is, mert azt szeretné, hogy az unokája a legjobbat kapja, és a legjobb módon legyen nevelve, gondozva.
És van olyan nagyszülő, aki személyes kudarcként éli meg, ha a lánya, menye nem az ő utasításai, ajánlásai szerint bánik a babájával.
Nem könnyű ez a helyzet, rengeteg toleranciát igényel a kezelése.
Sződy Judit szoptatási tanácsadó, pszichológus sok problémás esettel találkozik, hiszen hozzá akkor fordulnak hozzá, ha valami nagyon nem megy jól. Ilyenkor az Uzsoki utcai kórházban a szoptatási tanácsadáson megnézi, hogy a baba hogyan tud enni, jó-e a technikája, milyen magas a szájpadlása, a nyelvét hova helyezi – egyszóval látni akarja, hogyan zajlik egy etetés.
Számos tévhit kering a szoptatással kapcsolatban. Az egyik például az, hogy ha 3 óránál gyakrabban (tehát igény szerint) szoptat valaki, akkor azzal elrontja a gyereket. Pedig ez nem igaz: az igény szerinti szoptatás – ahogy a neve is sugallja – azt jelenti, hogy tudomásul vesszük a csecsemő igényét a mind a gyakoriságra mind pedig a mennyiségre. Minden gyermek más és más, még ugyanabban a családban felnövő testvéreknek is teljesen eltérő igényeik lehetnek – mondja a szoptatási tanácsadó.
Nem igaz az sem, hogy a csecsemőt a szoptatás mellett vízzel (pláne teával) kell itatni.
Hatalmas kánikula esetén is elegendő folyadékhoz jut a kisbaba az anyatejből, ha igény szerint szoptatják. A cumisüvegről és cumiról pedig még mindig sokan nem tudják, hogy úgynevezett cumizavart okozhat a babák egy részénél.
Ez azt jelenti, hogy mivel más technikával kell szívni belőle a folyadékot (illetve a cumiból nem is jön semmi, csak csócsálni kell) ezért a babák egy része képtelen utána hatékonyan szopni, rossz technikával próbálkozik, és emiatt nem jön elegendő tej.
Ezért a baba frusztrált lesz, éhes marad, az anya pedig ijedtében tápszert ad,
vagy lefeji a tejet, és cumisüvegből adja oda.
Előfordul más oka is a cumisüvegből való táplálásnak: az apának akarnak kedvezni, hogy ő is táplálhassa a kicsit (nem azért, mert az anya nincs otthon, hanem csupán az élmény kedvéért).
Ez is zavart okozhat a technikában, illetve az anyatej mennyisége csökkenhet – tehát nem érdemes kockáztatni, ha nem muszáj, akár emiatt is veszélybe kerülhet a szoptatás – teszi hozzá Sződy Judit.
Pedig rengeteg új kutatási eredmény bizonyítja, hogy a szoptatás fontos a csecsemő egészsége és fejlődése, valamint az anya egészsége szempontjából. És a szoptatás
akkor működik a legjobban, ha a csecsemőt éhségjeleinek megfelelően etetik,
nem pedig előre meghatározott időközönként. Ez persze általában elég gyakori szoptatást jelent, főként kezdetben. Ám - pedig ez is gyakori tévhit - szerencsére a kisbabát nem lehet „túl sűrűn” etetni, túlszoptatni.
Tápszerrel túl lehet etetni a babát (pláne cumisüvegből), de mellből szoptatva nem lehet túl sok táplálékhoz juttatni a csecsemőt. Amikor az anyának megjön a teje, akkor – ha jó az anya és a baba technikája – a csecsemő látványosan gyarapodni kezd, és dundi, hurkás baba válik belőle.
Előfordulhat az akár heti 40-50 dekás súlynövekedés is.
No, erre a testalkatra a nagyszülők büszkék szoktak lenni, mert ez kódolt üzenet: a gyerek egészséges kis vasgyúró.
Mégis előfordul, hogy valakik megszólják a szoptatott babák szüleit, hogy túletetik a gyereket és már pár hónapos korukban rálökdösik őt az elhízott felnőtté válás útjára. Csakhogy ez nem igaz. Az anyatej – számos más előnyös tulajdonsága mellett – abban is bababarát, hogy hatására a csecsemő zsírsejtjeinek száma nem növekszik, csupán a zsírsejtek mérete nő meg. Így aztán az anyatejesen még dundi baba a hozzátáplálás elkezdése és a mozgásfejlődés beindulása után normális testsúlyú gyermekké válik. „Többek között ezeket a tévhiteket kell eloszlatnom” – magyarázza a szoptatási tanácsadó.
Ahogy az a szoptatást világszerte támogató La Leche Liga kiadványában olvasható, a legtöbb egészségügyi szaktekintély – többek között az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics, AAP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kizárólagos szoptatást javasolja az első hat hónapban (tápszer, víz, tea vagy szilárd táplálék nélkül). A szoptatás folytatását ezután, a szilárd táplálék bevezetése mellett is hasznosnak tartják egészen a kisgyermekkorig – azaz a gyermekek kétéves koráig vagy azon túl is.
Ez megint csak nagyon szokatlan és meglepő lehet a mai nagymamáknak. Egy időben – főleg a mai 60-70-es generációra jellemző, hogy – az anyák nagyon hamar visszamentek dolgozni. Így nem igazán tudják, miként tudnak segíteni a lányuknak, menyüknek abban, hogy 1-2-3 éves korukig ne csupán otthon maradjanak a babával, hanem élvezzék is az anyaságot.
A nagymamáink időre szoptattak (általában 3 óránként), és az volt a fontos, hogy minél hamarabb leválasszák az anyáról a gyermeket, bölcsődébe adhassák (hogy az anya visszaálljon a termelő munkába), hogy minél hamarabb önállóságra nevelhessék, az anyatejről is leszoktassák, hiszen a szoptatás munka közben kivitelezhetetlen volt.
Ebben az időben bizony általános volt, hogy a gyerekek 2-3 hónaposan felnőtt ételt kóstoltak, de legalábbis tehéntejet cumisüvegből.
Extrém példa, de bizony alkalmanként tört krumplit, almapürés kekszet, villával finomra tört puha húst kóstoltattak a gyerekkel
– vagy rosszabb esetben szalonnát, kolbászt is. Ezek az emlékek, ez a „tudás” oly élénk a nagymamák egy részében, hogy erőnek erejével próbálják az unokáiknál is alkalmazni.
Az az érvelés sem állja meg a helyét, hogy „mi is felnőttünk így, lám, itt vagyunk” – hiszen számos kutatás bizonyította, hogy
a gyermekkorban elszenvedett magas fehérje vagy só terhelés károsítja a vesét és más szerveket,
így közrejátszhat a felnőttkori keringési betegségek kialakulásában, illetve allergia, asztma megjelenésében is.
Ha pedig a nagyszülő alkalmazkodik az édesanya elképzeléseihez, és nyitott arra, hogy új, mai szemlélet szerint legyen megoldva a baba táplálása, akkor sokszor az nehezíti a segítségnyújtást, hogy a nagyszülők egy része még maga is aktív dolgozó, tehát csak munka után vagy hétvégén tud segíteni.
A szoptatás emberi kapcsolat is. Olyan közvetlen, szoros kapcsolat anya és gyermeke között, amely nem csak testileg, hanem pszichésen is segíti a baba fejlődését. Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy a nem szoptatott csecsemők hiányt szenvednének anyai szeretetből! Csak a szoptatott babáknak ez magától értetődőbb. Nem utolsósorban ez a legkényelmesebb módja a táplálásnak, hiszen mindig kéznél van, és elősegíti a baba agyának, állkapcsának normális fejlődését.
Az anyatej sok száz ismert és még nem ismert utánozhatatla összetevőt tartalmaz, így többek között: interferonokat és fehérvérsejteket, antibakteriális és vírusölő hatóanyagokat, bélrendszert nyugtató összetevőket valamint növekedési hormonokat, könnyen felszívódó tápanyagokat, valamint minden más olyan anyagot, amire a babának jelen tudásunk szerint szüksége lehet.
Összetétele a baba változó igényeinek megfelelően módosul,
és nem okoz allergiát, az anya számára pedig biztosítja a gondoskodást megkönnyítő hormonok termelődését. A szoptatás tehát jóval több, mint a baba éhségének, biológiai szükségletének kielégítése.