Onkológiai iránytű: egyedi útmutató rákbetegeknek

Vágólapra másolva!

Teljesen új egészségügyi szolgáltatást hozott létre egy hazai start-up cég: rákbetegek daganatából nyert molekuláris információ alapján segítenek kiválasztani a világon elérhető legjobb és leginkább személyre szabott kezelést.

Tátrai Péter

Vágólapra másolva!

rák rákdiagnosztika onkológia

Képzeljük el, amint a daganattal frissen diagnosztizált beteg belép kezelőorvosa rendelőjébe, s lezajlik közöttük az alábbi – természetesen fiktív – párbeszéd:

Orvos: - Tisztelt Hölgyem / Uram, már bizonyára tudja, hogy önnél a vizsgálatok ilyen és ilyen daganatot igazoltak.

Beteg: - Értem. Köszönöm az őszinteségét. És most mi a teendőm? Mi fog történni velem?

O: - Nos, az ön daganatára létezik bevált kemoterápiás kezelés, amely az esetek többségében igen hatékony.

B: - Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de biztos ez számomra a legjobb választás? Mostanában innen is, onnan is hallani olyasmiről – hogy is szokták mondani? Célzott kezelés? Nem lehet, hogy én egy olyan betegcsoportba tartozom, akiknél egy célzott terápia hatásosabb lehet?

Illusztráció Forrás: Photononstop/Pascal Broze

O: - Nagyon jól tette, hogy rákérdezett. Csakugyan akadnak már célzott gyógyszerek egyes daganatféleségekre, és még több szer áll klinikai fejlesztés alatt.

B: - Az én esetemben volna ilyen?

O: - Önnél azt tudjuk, hogy milyen fajta daganata van. Csak ahogy minden ember egyedi, úgy a daganataik is egyediek. A célzott gyógyszerek csak a betegek egy-egy jól kiválasztott kis csoportjánál – néha kevesebb, mint 10 százalékuknál – hatékonyak. Ezért előbb ki kell derítenünk, hogy Ön közéjük tartozik-e, mert ha nem, akkor a célzott gyógyszer teljesen hatástalan. Ebben az esetben a hagyományos kezelést fogom javasolni, amely a betegek többségének használ, függetlenül attól, hogy beleesnek-e abba a bizonyos 10 százalékba.

B: - És mi történik, ha én egy olyan csoportba tartozom, akik számára még csak most fejlesztik az új gyógyszert?

O: - Ez is könnyen előfordulhat. Nagyon sok klinikai vizsgálat zajlik Magyarországon és külföldön egyaránt.

B: - Hogyan lehetne kideríteni, hogy nekem érdemes-e elutaznom egy másik városba, vagy akár külföldre egy klinikai vizsgálat kedvéért?

O: - Nézze, ez elvileg nem lehetetlen, de nagyon bonyolult. Tisztázni kell, zajlik-e még a vizsgálat, fogadnak-e még beteget; meg kell szervezni az odajutást; és gondolhatja, hogy az ezzel járó költségeket is állnia kell valakinek. Aztán meg kell vizsgálni daganatszövetet, hogy pontosan az a génhiba van-e benne, amelyre az adott vizsgálat irányul. Szóval – biztosan csak azt tudom ígérni, amit az elején ajánlottam...

Ez a beszélgetés, még ha sablonosnak vagy mesterkéltnek hat is,

tükrözi az onkológiai ellátás néhány mindennapi dilemmáját.

A legnagyobb szakértelmű és legsegítőkészebb kezelőorvos is csupán idejének csekély szeletét tudja egyetlen páciensére fordítani; arra pedig, hogy a szakterületének legfrissebb eredményeiről, például az éppen zajló klinikai kísérletekről rendszeresen tájékozódjék, a betegek ellátása mellett alig marad lehetősége. Valaki kiszámolta, hogy ha egy orvos az online orvosi szakfolyóirattár, a PubMed 24 millió publikációja közül csak a szűkebb érdeklődési területébe eső aktuális közleményeket akarná átfutni, heti 140 órát kellene olvasással töltenie. Speciális diagnosztikus vizsgálatok elvégzésére, külföldi kezelések megszervezésére pedig csak elvétve akad erőforrás-tartalék a rendszerben.

Precíziós orvoslás: kezelési stratégia személyre szabva

Pedig a fentihez hasonló párbeszédek jogos elégedetlenséget hagynak orvosban és betegében egyaránt. Az orvos nyújtani, a beteg pedig megkapni szeretné a világon ma elérhető legmagasabb színvonalú, leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelést, ám – még ha a beteg képes volna is anyagilag áldozni a gyógyulására – mindketten híján vannak az információnak, amely e célhoz hozzásegíthetné őket. Ez az igény egy Amerikában és Nyugat-Európában már bevált, ám Közép-Kelet Európában még kevéssé ismert szolgáltatást hívott életre, amelyet dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója molekuláris információszolgáltatásként jellemez.

„Az általunk végzett, teljesen újfajta egészségügyi tevékenység a precíziós orvosláshoz kapcsolódik”

– magyarázza Peták. – „Ez a személyre szabott orvoslásnak az az ágazata, amely úgy alakítja ki a rákbetegek optimális kezelési stratégiáját, hogy figyelembe veszi a saját daganatuk molekuláris jellemzőit.”

A fiatal szakember, aki orvosi diplomája 1995-ös megszerzése után az Egyesült Államokban és itthon onkológiai alapkutatással foglalkozott, majd érdeklődése egyre inkább a molekuláris rákdiagnosztika és -terápia felé fordult, hozzáteszi: az általa használt fogalmak közül sok annyira nem honosodott még meg hazánkban, hogy igazán magyar megfelelőjük sincs. Cikkünk további részében ezért először felvázoljuk e fogalmak hátterét, majd a Peták Istvánnal folytatott beszélgetésre visszatérve tisztázzuk jelentőségüket az Oncompass Medicine által nyújtott szolgáltatásban.

A precíziós orvoslás

A precíziós orvoslás annak a molekuláris genetikai forradalomnak a hozománya, amely az utóbbi bő évtizedben teljesen átformálta a daganatellenes szerek tervezését és fejlesztését, és immár elválaszthatatlanul beépült az onkológiai kezelés gyakorlatába. A rák ellen küzdő orvosok és kutatók régóta álmodtak arról, hogy egyszer majd a daganatokat is ugyanúgy az őket kiváltó ok szintjén lehet kezelni, ahogy a bakteriális tüdőgyulladásra is antibiotikumot és nem csak lázcsillapítót szedünk. Ám amiként az antibiotikumok korát is megelőzte annak felismerése, hogy a fertőző betegségek egy részét baktériumok okozzák, úgy a daganatok esetében is tisztázódnia kellett először, vajon mi is a rák valódi kiváltó oka.

Vajon mi is a rák kiváltó oka?

Ezen a hosszú úton az első fontos mérföldkő egy sajátos kromoszóma-elváltozás felfedezése volt

a leukémiás betegek egy csoportjának daganatsejtjeiben. Hogy ez a kromoszóma-eltérés oka és nem következménye volt a betegségnek, azok az állatkísérletek bizonyították, melyekben egyébként egészséges egerekbe a hibás kromoszómát bejuttatva ugyanolyan típusú leukémiát tudtak előidézni.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Carsten Rehder

Később kiderült, hogy ez a kromoszóma-átrendeződés két normális gén eltörésével és összeforrasztásával egy új gént, végső soron egy sejtosztódást hajszoló daganatspecifikus fehérjét hoz létre. Ahogy aztán gyűltek az adatok, világossá vált, hogy nemcsak ennek a leukémia-típusnak, hanem valamennyi rákbetegségnek az örökítőanyag valamiféle elváltozása, mutációja áll a hátterében.

A következő nagy lépést az emberi genom 2003-ban befejeződött feltárása jelentette,

hiszen a potenciálisan rákot okozó génhibák azonosításához először az ép emberi génállományt kellett megismerni. A rákövetkező tíz évben aztán, a széles nemzetközi összefogásnak és a hagyományosnál nagyságrendekkel hatékonyabb, ún. újgenerációs szekvenálási (DNS-olvasási) technikáknak köszönhetően, sok ezer daganat teljes génállományát sikerült feltérképezni.

E hatalmas erőfeszítés eredményeképpen 2013-ra beigazolódott, hogy az ember mintegy 25-30 ezer génje közül mindössze 500-nak a hibái okolhatók a daganatok létrejöttéért; ráadásul az 500-ból is csupán 50-60 gén elváltozásai felelnek a rákbetegségek 70%-áért. Persze e gének sokféleképpen meghibásodhatnak: a daganatos genom-projekt során az érintett 500 génben több mint 3 millió féle mutációt találtak.

Áttörés: célzott terápia a klasszikus kemoterápia helyett

A molekuláris tumorgenetika terén lezajlott áttörés egy másik, párhuzamos forradalmat is elindított: a racionális gyógyszertervezését. Hagyományosan a potenciális daganatellenes szereket sok tízezernyi természetes vagy szintetikus vegyület közül, nagy áteresztőképességű szűrővizsgálatokban választották ki tumorsejtölő képességük alapján. E módszer eredményessége végső soron a véletlenen, a próba-szerencsén múlott; a siker esélyét egyedül az átvizsgált vegyületek számának növelésével lehetett fokozni.

Mihelyt azonban ismertté váltak a daganatokat okozó leggyakoribb génhibák, a kutatók – a számítógépes molekulamodellezés és a modern szintetikus kémia eszköztárával felfegyverkezve – képessé váltak mintegy a tervezőasztalon kigondolni azokat a hatóanyagmolekulákat, amelyek a mutáns daganatos fehérjék működését megfékezik.

A klasszikus kemoterápia olyan, mint a rengeteg civil életet is követelő szőnyegbombázás Forrás: Wikimedia Commons

A racionális, célzott hatóanyagtervezés távlati ideája ennyiben foglalható össze: minden egyes daganatot okozó génhiba ellen megtalálni azt a hatóanyagot, amely nagy hatékonysággal és fajlagossággal kizárólag a hibás fehérjét gátolja. A valamennyi osztódó sejtet támadó klasszikus kemoterápia és a kiszemelt molekuláris célpontra irányuló célzott terápia közti különbséget olykor a hadviselésből vett metaforával érzékeltetik: az előbbit a rengeteg civil életet is követelő szőnyegbombázáshoz, az utóbbit az egyetlen körülírt katonai célpontot megsemmisítő, a civil áldozatokat minimalizáló dróntámadáshoz hasonlítják.

A modern onkológia célja

Az orvoslás sajnos mindmáig nem tudja nélkülözni a „szőnyegbombázás” farmakológiai megfelelőjét, mert ha egy konkrét daganatban nem ismert a molekuláris célpont, vagy még nem fejlesztettek ki ellene célzott hatóanyagot, a szükséges egyéb – sebészi, radiológiai, támogató – kezelésekkel kombinált kemoterápia jelenti az egyetlen esélyt a tumor megfékezésére.

Illusztráció Forrás: Cultura Creative/Jonathan Pow

Ugyanakkor – s ezzel visszakanyarodunk az Oncompass Medicine hivatásához – a modern onkológia célja az, hogy minden beteg esetében megtalálja az ő saját daganatának leginkább megfelelő kezelési stratégiát, legyen az bár egy már törzskönyvezett és támogatott célzott hatóanyag, egy még kísérleti stádiumban álló ígéretes szer, vagy a hosszú évek tapasztalatán nyugvó hagyományos kezelés. Ez a terápiás stratégiaalkotási folyamat az „onkológiai iránytű”, amely a cég által nyújtott szolgáltatás, egyben a vállalkozás névadója.

Onkológiai iránytű

Az Oncompass molekuláris információs szolgáltatás lényege az optimális terápiás döntést, illetve a lehető legjobb kezelés kivitelezését elősegítő információ. A szolgáltatást csak a kezelőorvos bevonásával lehet igénybe venni; az Oncompass az ő munkáját segíti, a szolgáltatás rajta keresztül jut el a beteghez. A stratégiaalkotási folyamat – a beteg részletes tájékoztatását követően – azzal veszi kezdetét, hogy a kezelőorvos kitölt egy klinikai adatlapot, mellyel igazolja, hogy a betegnél diagnosztizált daganattípus szükségessé teszi a gyógyszeres terápia tervezését és ehhez kapcsolódó diagnosztikai vizsgálatokat.

Ezt követően az Oncompass molekuláris biológusai kigyűjtik az adott daganatféleségben mutáció által leggyakrabban érintett gének listáját, és előzetes elemzést készítenek arról, hogy ezek közül melyik bírhat terápiás jelentőséggel. Ezt az elemzést elküldik az orvosnak és a betegnek egyaránt.

Ez után a patológián örzött daganatmintából, amelyet at Oncompass munkatársai kérnek el a beteg meghatalmazása alapján, DNS-mintát vesznek, és meghatározzák a kiválasztott gén vagy gének – a szolgáltatás jellegétől függően legalább egy, legfeljebb 58 gén – szekvenciáját. Ha beigazolódik, hogy a daganatot valóban a vizsgált gének valamelyikének a meghibásodása okozza, kiszűrik a ma ismert 363 célzott hatóanyag közül azokat, amelyek kimondottan erre a génhibára irányulnak, és – ami szintén lényeges – megnevezik azokat is, amelyek a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nagy valószínűséggel nem lennének hatásosak. A 363 hatóanyag közül 53 gyógyszerhatósági engedéllyel már ma is forgalomban van, a többivel klinikai vizsgálatok zajlanak.

„A hozzánk forduló betegek 80 százaléka számára találunk olyan hatóanyagokat, amelyek a saját daganatuk génhibáival kapcsolatba hozhatók.

Az általunk nyújtott információ ugyanakkor arról is tájékoztat, hogy mely szerektől nem várható hatás, valamint ha jelenleg az adott génhibára van ugyan fejlesztés alatt álló hatóanyag, de a klinikai vizsgálat a beteg számára nem hozzáférhető. Ilyenkor az információ abban segít, hogy megnyugodjunk: csakugyan nincs jobb választás, mint a betegek többségének javasolt kemoterápiás protokoll.

Illusztráció Forrás: BSIP/Amelie-Benoist

Ugyanakkor az esetek 30 százalékában az információ ténylegesen megváltoztatja a kezelési stratégiát, vagy közvetlenül, vagy egy későbbi kezelés kapcsán. A hozzánk forduló betegek 10 százaléka forgalomban lévő gyógyszert kap, további 10 százalékuk hazai, újabb 10 százalékuk külföldön zajló klinikai vizsgálatokba kerül be. Ez megegyezik a nagy nyugati centrumok tapasztalataival” – ismerteti a statisztikát Peták.

Napi kapcsolat a hazai és európai klinikai centrumokkal

A cég nemcsak az alkalmas molekuláris célpont és a neki megfelelő hatóanyag felderítésével segíti az onkológus munkáját. Az említett 24 milliós folyóirat-adatbázisból, sőt, ha kell, egyéb, máshol publikált forrásokból előkeresik és kiválogatják a kezelőorvos számára azt a néhány legfontosabb közleményt, amely alátámasztja az általuk megnevezett szer hatékonyságát, és tájékoztat a klinikai vizsgálatok állásáról.

S ami legalább ennyire fontos: napi kapcsolatot tartanak azokkal a hazai és európai klinikai centrumokkal, ahol a gyógyszerkipróbálásokat végzik, így aktívan elő tudják segíteni a betegek kísérletbe való beválasztását, illetve konkrétan megszervezik az odajutásukat is.

Az Origo például épp Barcelonában érte utol Peták doktort, ahol az egyik legnagyobb európai onkológiai kísérleti centrum, a jelenleg 80 célzott hatóanyag klinikai kipróbálásban részt vevő Vall d’Hebron Onkológiai Intézet munkatársaival folytatott megbeszélést. „Ha úgy néz ki, van egy szabad helyük egy kísérletben, vagy egy másikat lezárnak, és már nem lehet rá jelentkezni, felhívnak telefonon és szólnak. Előbb tudom, mint hogy a honlapjukra kitennék” – magyarázza István, milyen előnyöket nyújt a betegek számára az Oncompass kapcsolati hálója.

„Fontos hangsúlyozni, hogy a kísérleti szerek jó része csak ún. második vagy harmadik kezelési vonalban adható, vagyis

a vizsgálatba való beválasztás alkalmassági kritériuma az, hogy a beteg előzetesen már átessen egy vagy több hagyományos terápián"

– emeli ki a klinikai vizsgálatoknak ezt a betegek által gyakran értetlenséggel fogadott aspektusát Peták. – „Ezekben az esetekben úgy segítünk alakítani a terápiás stratégiát, hogy a beteg az első vonalban kapott kezelés után alkalmas legyen a kísérletben való részvételre. A követelmények ugyanis általában elég szigorúak, és csak meghatározott fajta kezelésen átesett betegek léphetnek tovább, persze csak szükség esetén, a klinikai tesztbe.”

Nem találnak minden betegben mutációt

Joggal merül fel a kérdés, vajon mi történik az Oncompass szolgáltatását – természetesen térítés ellenében – igénybe vevő betegek mintegy 70 százalékával, akikben nem találnak mutációt, vagy a génhibájukra még nincs nemhogy törzskönyvezett, de klinikai kipróbálás alatt álló hatóanyag sem. „Ezek a betegek olykor frusztrálódnak: úgy érzik, kifizettek egy csomó pénzt, és végül ugyanazt a kemoterápiát kapják, amit akkor is kaptak volna, ha nem fordulnak hozzánk. De ez a csalódottság, ha érthető is, nem indokolt” – állítja Peták. – „A biztosítást akkor sem érezzük kidobott pénznek, ha végül sosem ég le a házunk.

Hovatovább, éppen a felesleges költségektől kíméli meg a betegeket az az információ, hogy az ő esetükben a legjobb megoldás az évtizedek tapasztalataival alátámasztott és betegek tízezrein sikerrel alkalmazott kemoterápia. Sok beteg, aki szeretne gyógyulása aktív részese lenni, akkor is hajlamos volna egy újfajta kezelésre áldozni, ha az a daganatának molekuláris profilja alapján biztosan hatástalan. Aki az Oncompass szolgáltatásáért fizet, tulajdonképpen azt a nyugalmat vásárolja meg, hogy ő mindent megtett a gyógyulása érdekében; nem kell azon szorongania, hogy valakik, valahol a világban biztos sokkal jobban meg tudnák őt gyógyítani, csak nem tudja, kik és hol.”

Az Oncompass Medicine által támogatott tartalom