Ez különösen jól megfigyelhető volt a 2005-ben újra felbukkant H5N1 vírus esetében, amiből szerencsére nem lett akkora baj, mint amekkorát előre jeleztek. A járványok – különösen az influenzajárványok – elleni felkészülést azonban sosem szabad félvállról venni, hiszen nincs még száz éve, amikor tízmilliók estek áldozatul a spanyolnátha néven emlegetett influenzajárványnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) és az amerikai járványügyi központok (Centers for Disease Control, CDC) kutatói és egészségügyi szakemberei folyamatosan figyelik azokat a betegségeket, amelyek végigsöpörhetnek az emberi népességen.
Íme, az az öt kórokozó, amelyek járványos elterjedésétől a legjobban tartanak a szakemberek.
A gyakran csak madárinfluenzának hívott vírustörzs szakmai elnevezése HPAI A(H5N1). Ez a rendkívül fertőző törzs gyakori a madárpopulációkban, de átkerülhet az emberre is. Több szempontból is valószínűleg ez tekinthető a legjelentősebb járványfenyegetésnek a Földön.
Először is a rezervoárállomány (azok az állatok, amelyek hordozzák, és más fajok körében terjesztik a betegséget) hatalmas és széles körben elterjedt. Megtalálható a baromfitelepektől kezdve az élőállat-piacokig mindenütt.
Másodszor, ha embereket betegít meg a kórokozó, akkor a fertőzött elég nagy eséllyel meghal. A WHO statisztikái szerint 60 százalék körül mozog a halálozási ráta.
A H5N1 legrosszabb tulajdonsága azonban, hogy gyorsan mutálódik (azaz változtatja a DNS-szerkezetét), és könnyen magába épít DNS-darabokat más influenzatörzsekből, amikor alkalma nyílik ezekkel találkozni (olyan egyénekben, akiket több influenzatörzs is megbetegített).
Jelenleg – szerencsére – a H5N1 nem terjed emberről emberre (illetve nagyon ritka lehet az ilyen esemény), de a tanulmányok kimutatták, hogy
elég néhány mutáció ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Ha ez megtörténne, akkor az ennek következtében kialakuló járvány képes lenne milliókat megfertőzni. Létezik ugyan H5N1-vakcina, de a vírus könnyen úgy mutálódhat, hogy hatástalan lenne az ellene beadott védőoltás. Jelenleg a H5N1-fertőzés évente csak néhány tucat emberre korlátozódik.
Ez az influenzát okozó vírustörzs először 2013-ban fertőzött meg embereket. Nem annyira virulens, mint a H5N1, és a mortalitási rátája is kisebb. Ennek ellenére sok fejtörést okoz a népegészségügyi hatóságok számára. Senki sem tudja biztosan, miért kezdte el fertőzni az embereket a H7N9.
Korlátozott tudásunk pedig egyúttal azt is jelenti, hogy kevésbé tudunk védekezni ellene.
Van némi bizonyíték arra, hogy a H7N9-nek már megvan a képessége, hogy emberről emberre terjedjen. Vadászgörényeken (amelyek hasonló módon terjesztik egymás között a légzőszervi megbetegedést okozó vírusokat, mint az emberek) végzett kutatások bizonyították a görény-görény átvitelt, és egy sanghaji fertőzésnél úgy tűnt, hogy néhány áldozatot a családtagja betegített meg.
A Nipah egyike annak a sok vírusnak, amelynek gazdái a denevérek és a repülőkutyák (az ilyen vírusok közé tartozik a Marburg-vírus, az ebola- és a Hendra-vírus).
Leggyakrabban úgy terjed, hogy a sertések denevérnyállal vagy vizelettel szennyezett gyümölcsöt fogyasztanak. A disznók azután átterjesztik a betegséget az emberekre.
Egy 1999-es Malajziában kitört járványnál 1 millió disznót vágtak le, hogy megelőzzék a további fertőzéseket.
A jelek szerint a Nipah gyorsan mutálódik. A mutánsok agyvelőgyulladástól (ami gyakran halálos) kezdve légzőszervi megbetegedésekig különböző kórképeket okoznak.
A légzőszervi forma esetében lehetséges az emberről emberre való átvitel.
Sok járvány halálozási aránya eléri vagy meghaladja a 90 százalékot. Egy 2011-es bangladesi járványban 21 gyerek halt meg.
A MERS (Middle East Respiratory Syndrome, azaz közel-keleti légúti szindróma) egy koronavírus, amely a felszínéről kilógó hegyes fehérjékről kapta a nevét. Közeli rokona a SARS-vírusnak, amely nagy ijedelmet okozott 2003-ban egy előző évben kitört kínai járvány miatt.
A jelek szerint a MERS gazdaállatai is a denevérek, és valószínűleg tevék közvetítésével jut át az emberre.
A MERS már képes az emberről emberre terjedésre, és az újabb esetek azt bizonyítják, hogy a vírus már nem sokáig lesz a „Közel-Kelet problémája”.
A kórházak rettegett gyilkosa, a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium egy olyan baktériumtörzs, amely sokféle antibiotikumra rezisztens, ezért rendkívül nehéz ellene harcolni. A MRSA potenciálisan halálos –
valójában jelenleg több halálesetért felelős, mint az előbbi listán szereplő összes vírus együttvéve.
Megfelelő higiéniai és elkülönítési eljárásokkal lehet kordában tartani, és nem fertőzőképesebb, mint más baktériumtörzsek.
Ami azonban mégis különösen megnehezíti a kezelést, az az, hogy a „járványok” börtönökben, kórházakban, iskolákban és más fogékony populációkban fordulhatnak elő.
Az új törzsek további antibiotikumokra is rezisztenssé váltak, ami felveti egy szó szerint kezelhetetlen bakteriális fertőzés kialakulásának a lehetőségét.
A cikk megjelenését az AMC Networks International Central Europe támogatta.