Hat évvel ezelőtt az ohiói Ian Burkhart élete gyökeres fordulatot vett. Alig 19 évesen búvárkodás közben súlyos gerincsérülést szenvedett, emiatt mind a négy végtagja lebénult. „Nem könnyű megemészteni, ha ilyen fiatalon közlik veled, hogy soha többé nem fogod tudni használni a kezeidet és a lábaidat” – mondta a fiú a New Scientist magazinnak.
Valamennyire tudom mozgatni a vállaimat, de könyöktől lefelé mozgásképtelen vagyok.”
„Most a mindennapi életem során rengeteg segítségre szorulok, legyen szó az ágyból való kikelésről, az étel felszeleteléséről vagy fogmosásról. Mindig is reménykedtem azonban, hogy a technológia és orvostudomány fejlődésével mindez egy napon megváltozhat” – mesélte Ian.
A reményt végül az Ohiói Állami Egyetem kutatói hozták el. Fejlesztésük a NeuroLife tulajdonképpen egy borsószemnél is kisebb „gondolatolvasó” chip, melyet a mozgásért felelős agyterületbe ültetnek be. Az eszköz az agy jeleit olvassa, majd számítógép segítségével ezeket a szignálokat elektromos impulzusokká alakítja, amiket 100 elektróda segítségével a mozgatni kívánt izmok felé továbbít.
Egy egészséges személy esetében az agyi szignálok a gerincvelő közvetítésével jutnak el az izmokhoz. Ez a lebénult embereknél nem lehetséges: bár az agyi jel ugyanúgy megvan náluk, nem tud az izmokhoz eljutni, mert a gerincvelő sérült. Az agyi implantátummal és a végtagokra csatlakoztatott, elektródákat tartalmazó szalagokkal a gerincvelő megkerülhető, és a jelek közvetlenül eljuttathatóak a mozgató izmokhoz.
Iannak legelőször is meg kellett tanulnia, miként irányíthatja a szalagokat. Ehhez egy virtuális kéz mozgását kellett követnie, hogy gondolataival megpróbálja leutánozni a képernyőn látottakat. Az utánzás alatti agyi aktivitást rögzítették, ezt egy számítógépnek továbbították, ami lefordította és elküldte a jelet a szalagoknak.
A folyamatot újra és újra elismételve a jelek egyre tisztábbá váltak, a szoftver „megtanulta” gyorsabbá, simábbá tenni a mozdulatokat.
A fiú heti 2-3 napot szentel a gyakorlásnak. Most eljutott odáig, hogy kinyissa és összezárja a kezeit, felvegyen egy üveget és kiöntse tartalmát, vagy megkeverje a cukrot a teájában. Sőt még a Guitar Hero című játékot is tudja kezelni.
„Három év után először látom megmozdulni a végtagom, ami leírhatatlan érzés.
Amikor arra gondoltam, hogy „nyíljon ki a kezem” és ez megtörtént, egyszeriben a remény lángja lobbant fel számomra.”
– mesélte Ian.
Ahhoz, hogy működjön, az eszközt a fiú agyába kellett ültetni. A kutatók azonban szeretnék elkerülni a komolyabb beavatkozásokat, ezért olyan szenzorokat akarnak kifejleszteni, melyek közvetlenül a fejbőr alá ültethetők. A tudósok más végtagokat is megmozgatnának, ehhez olyan külső elektródákat akarnak készíteni, amik akár ruhákon is viselhetők. Azt a szakemberek is elismerik, hogy még korai a lebénult emberek problémáinak megoldásáról beszélni, de az új technológia mindenképpen hasznos és fontos előrelépésnek tekinthető. Az eredményeket a Nature magazin legújabb számában publikálták.