Az egészségtudatosság javul, az egészségmagatartás kevésbé

Már kis mértékben is veszélyt jelent az egészségre

Az egészségtudatosság fokát erőteljesen befolyásolja az iskolázottság, az a felsőfokú végzettségűek 93 százalékára, míg a nyolc általánost végzettek 66 százalékára jellemző - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2015 című kiadványából.

A 2014-es és az azt megelőző (2009-es) európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) eredményei szerint az egészségtudatosság összetevői közül a magyar lakosság inkább a megelőzést veszi komolyan, a szűrővizsgálatokon nőtt a résztvevők aránya.

A szűrővizsgálatokat komolyan vesszük, inkább a megelőzésre koncentrálunk Forrás: AFP

A szűréseket komolyan vesszük

A 2014 végi megkérdezést megelőző 12 hónapban a lakosság 99 százalékának mérték a vérnyomását, 89 százalékának a vércukorszintjét, 87 százalékának a koleszterinszintjét, a nők 84 százaléka részt vett méhnyakrák-, 60 százaléka pedig mellrákszűrésen.

Ugyanakkor

az egészségtelen életmód jelentős rétegeket érint,

és a javulás elenyésző - jegyezte meg a KSH. A dohányosok aránya összességében alig csökkent, 31-ről 29 százalékra. A 18-34 éves korcsoportban az arányuk 2009 óta 36-ról 42 százalékra nőtt.

Az alkoholfogyasztással nem állunk jól

Az alkoholfogyasztás mértéke, amelyet az önbevallásos vizsgálatok alkalmával az érintettek a szégyenérzetük miatt általában alábecsülnek, emelkedett, a nagyivók aránya 4,6 százalékról 5,4 százalékra nőtt. A férfiak tizede nagyivó, a legveszélyeztetettebbek a 65 évesnél idősebbek (14,1 százalék).

Még mindig nem vagyunk túl egészségesek Forrás: AFP/RIA Novosti/Alexey Kudenko

Az önbevallás során a testsúlyukat is alábecsülik az emberek. Túlsúlyos vagy elhízott volt a felnőtt lakosság több mint fele (54 százalék), a középkorú férfiaknak pedig 71 százaléka a 2014-es vizsgálat alkalmával. A lakosság több mint kétharmada naponta 10 percet sem szán testedzésre.