Amerikában egyre több cikk jelenik meg arról, hogy a kellemetlen szomszédnak tartott oposszumot nem érdemes elüldözni a kertből, mert a környezetében élő kullancsok 95 százalékát elpusztítja, hetente akár 4000 vérszívót – számára a kullancs zamatos csemege. Magyarországon is érdemes volna oposszumtartással próbálkozni?
Jópofa ötlet, de szerencsére sok más állat is megeszi a kullancsot. A madarak a leghatékonyabb pusztítói, mert a vérrel teliszívott kullancs gazdag tápanyagokban. Csak az a baj, hogy amíg néhányat megesznek, ugyanannyi számára nyújtanak táplálékot maguk is.
Melyik állatfaj a kullancs leggyakoribb céltáblája?
A halaktól fölfelé az összes gerinces állat. Az átlagember leggyakrabban a kutyáján talál kullancsot, méghozzá a homlokon, a fül mögött, a nemi szerveken, tehát azokon a területeken, ahol az állat nem képes elérni a fogaival, hogy kitépje a bőréből, vagy nem tudja kikaparni, mert nagyon érzékeny az a testrész.
Tehát akkor nincs természetes csodaszer a kullancs ellen?
Tudomásul kell vennünk, hogy a parazita életmód lényegesen elterjedtebb az élővilágban, mint a nem parazita, utóbbi inkább kivételnek számít. Az emberek erkölcsi alapon ítélik el az élősködőket, holott azok csak a tulajdon túlélésük érdekében csípik meg a gazdaállatot. Ahhoz, hogy teljesen kiirtsuk a parazitákat, voltaképpen az egész élővilágot ki kellene irtani.
A szúnyog is parazita, de miért gyűlöljük jobban a kullancsot?
Amikor a lárvastádiumból kikelnek a fiatal szúnyogok, akkor egyszerre, meghatározott időben és körülhatárolható területeken rajzanak, vagyis jól elérhetők. A legközönségesebb permetszerrel ki lehet azt a generációt irtani. A kullancsoknál nincs ilyen szabályszerűség, ráadásul elrejtőzve élnek, levelek alatt, azért még a gyérítésük is nehézségbe ütközik.
Akit úgymond szeretnek a szúnyogok, azt a kullancsok is szeretni fogják?
Igen, ez általános. A vérszívók a szagunkat, ízünket vizsgálják, a különféle kémiai anyagok egymáshoz viszonyított arányát is figyelembe veszik. A szúnyogok és a kullancsok olyan szaganyagok alapján hoznak döntést, amit mi nem érzünk szagnak, ezért nem is figyelmeztet bennünket. Ilyen a kilégzéssel kibocsátott szén-dioxid vagy a kérődző állatok által felböfögött vajsav, tejsav, ecetsav. Tejsav az emberi izzadságban is van.
Függ ez a testmérettől, vércsoporttól vagy más egyéni tényezőtől?
Nem, ezek az adottságok nem játszanak szerepet a kullancs választásában.
Évente hány megbetegedés fordul elő?
Agyvelőgyulladásból évente 50, Lyme-betegségből becsléseim szerint 10 ezer, a TIBOLA nevű, kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladásból pár száz lehet, mi ebből évi 20 esetet látunk.
Az agyvelőgyulladás elleni oltás mennyire nyújt védelmet?
Az oltássorozat három részből áll, a védettség már az első két adag beadása után két héttel kialakul, az egy év múltán beadott ismétlő oltással körülbelül három további évre nyújt védelmet. Utána elegendő ötévente egy-egy emlékeztető oltás 50 éves korig, majd azt követően háromévente ismételni az oltást a védettség fenntartása érdekében.
Mikor veszélyesebbek a kullancsok?
Tavasszal és ősszel fertőződik a legtöbb ember. Nyáron, a nappali hőségben a kullancs ellustul, várakozik egy fűszál végén, hogy egy arra haladó állat bundájában megkapaszkodhasson. Hihetetlenül ügyes és erős karmai vannak. Éjjel fürgén mozognak, vadásznak az elvackolódott állatokra.
Ha nem szívta meg magát egy kullancs, és látszólag el is pusztult, noha még benne van a bőrben, akkor nem kell aggódnunk?
Az előbbi jelek alapján ez akár egy élő, hím kullancs is lehet! A hímek sokkal apróbbak a nőstényeknél, kisebbre is szívják meg magukat, és bár élettelennek látszanak, ez egyáltalán nem biztos. Több évtizede kísérletezem kullancsokkal, és láttam én már “döglött” kullancsot elmászni.
De ha nem dagadt a potroha, akkor hogyan táplálkozhatna?
A kullancs táplálkozás közben vért szív, de abból csak a fehérjére, a cukrokra, a sejtekre van szüksége. Ezért a fölösleges folyadékot azonnal visszapumpálja az emberbe. A vérből koncentrált “kivonat” szürke, agyagszerű masszává sűrűsödik össze az állatban. Ezért hisszük, hogy nem szívta meg magát. Fontos információ, hogy a fiatal, éretlen alakok, illetve a hímek nem növekszenek meg a vérszívás során, csak vastagabbak lesznek – de ennek megítélése gyakorlatot igényel.
Egy magyar páros azt állítja, hogy egy különleges gombával képes volna kiirtani a kullancsot.
Nincs olyan év, hogy az interneten ne keringene ez a hír. Amint neves szakfolyóiratokban, tudományos fórumokon is publikálni fogják a módszerüket, majd meg lehet ítélni, miről is van szó. Valamint vegyük számításba, hogy óriási felelősség egy élőlényt – ebben az esetben azt a bizonyos gombát – kiszabadítani a természetbe. Honnan tudnánk, milyen láncreakciót indít be?
Viszont felveti annak távlati lehetőségét, hogy volna természetes mód a kullancsirtásra?
A kullancsok az atkák alosztályába tartoznak. A méheknek van egy atkák által okozott betegségük, amelyet úgy kezelnek, hogy a kaptárba bejuttatnak egy speciális gombatörzset. A kaptárban sötét van, a levegő párás és meleg, ez a három tényező kell a gombák szaporodásához, akárcsak az atkákéhoz, így a kullancsokéhoz is. Tehát ez a módszer jól működik a kaptár zárt terében vagy laboratóriumban, de kint a természetben nem, hiszen a kullancsok nem egy helyre csoportosulnak, és az előbbi három szükséges tényező sem mindig áll fenn egy időben.
Hisztéria vagy tény, hogy az utóbbi években egyre több a kullancscsípés?
Inkább úgy igaz ez, hogy az utóbbi 50 évben valóban megnőtt a kullancsok száma, leggyakoribbak abban a karéjban, amely az Északi-középhegységtől a Dunántúli-középhegységen keresztül a zalai dombságig terjed.
Mi lehet ennek az oka?
Véleményem szerint a vadállomány szaporodása, amely kecsegtető bevételt jelent a vadásztársaságoknak. A gímszarvas, dámszarvas és még néhány nagyvadunk előfordulása hasonló kiflit rajzol ki. A kullancs ugyanazt a biotópot, élőhelyet kedveli, mint a vadak, amelyek gazdaállatként táplálják a vérszívót.
Az is a területtől függ, hogy fertőzést terjeszt-e az adott vidéken a kullancs, vagy ártalmatlan?
Az Alföldön nem fordul elő kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás, de a Lyme itt is jelen van.
Igaz az, hogy a kullancs fertőzöttségére utal, ha a csípés körül piros folt alakul ki? Vagyis ha nem jelenik meg folt, nem kell aggódnunk?
A Lyme-betegség leggyakoribb tünete a csípés utáni lappangási idővel, legalább egy nappal később megjelenő, fokozatosan növekvő, legalább 5 centiméter átmérőjű folt. Sokkal ritkábban, de előfordul, hogy nincs folt, vagy nem veszik észre, és komolyabb tünetekkel, hosszabb szünet után indul a betegség.
Mivel keverhető össze a Lyme-baktériummal fertőzött kullancscsípés foltja?
A Lyme-baktérium egy dugóhúzó alakú mikroba, nem tud gyorsan helyet változtatni, lassan kúszik a testszövetekben. A fertőzést jelző vörös kokárda naponta legfeljebb 0,5-1 centimétert nő. Akit gyakran csípnek meg kullancsok, annak bőrén allergiás reakció is jelentkezhet, de az pár óra alatt kialakuló, 20-30 centiméter átmérőjű vörös folt a csípés körül.
Van olyan, hogy nem ismerjük fel a kullancscsípést?
A térdhajlatban, fül mögött, tarkótájon nehéz észrevenni az apró kullancsot. Tapasztalataim szerint az emberek 70 százaléka nem észleli a csípést. A kullancs mindent el is követ ennek érdekében, például érzéstelenítőt juttat a sebbe, hogy ne fájjon.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A Lyme lassú betegség, szó sincs arról, hogy kizárólag a korán elkezdett kezelés hatékony. Sőt! Várni kell, amíg a folt egyértelműen növekszik, több napon át. Nem szabad azonnal orvoshoz fordulni, mert szinte biztos, hogy fölösleges antibiotikum-kezelésre kerül sor, és ebből számtalan komplikáció keletkezik.
Mi miért nem cseppenthetünk magunkra olyan kullancsriasztó cseppet, amit a házikedvencek számára ajánlanak?
Ezek a szerek felszívódnak a bőrön keresztül, bekerülnek a keringésbe. Mivel méreganyagok, humán terápiában tilos alkalmazni őket.
Akkor jobb megoldás a kullancsriasztó karkötő viselése?
Az állatok számára készített nyakörvekkel szemben ebben pusztán illatanyag van, amely legfeljebb a karkötő környékén fejti ki riasztó hatását néhány négyzetcentiméternyi felületen, az egész testet nem védi.
A bőrre vagy ruházatra fújható riasztó permetet elég csak a lábszárra fújni vagy az egész testre kell?
Az egész testet védeni kell.
A széles körben kapható műanyag kullancskiszedő kanálnak olyan nagy a nyílása, hogy azzal legfeljebb a megszívott nőstényt lehet eltávolítani. Akkor mit használjunk, és hogyan?
Sík testfelületen ajánlom a honlapunkon is bemutatott cérnás módszert. Más testrészen pedig a rugós kullancscsipeszt, amelynek harapófogószerű feje nem nyomja össze a kullancsot. Ennek köszönhetően az nem öklendezi vissza a gyomor tartalmat, s vele a fertőző ágenseket az emberbe. A megfogott kullancsot nem kell tekerni, csak szelíden, de határozottan húzni, amíg elengedi a bőrt.
További információk a Kullancsbetegségek Ambulanciája című weboldalon találhatók.