Nem emlékszem, elhagytam, nem jut eszembe – ez Alzheimer?

Pár éve volt egy időszak az életemben, amikor egyszerűen nem jutottak eszembe a szavak – valljuk be, újságíróként (de szimplán édesanyaként is) ez meglehetősen bosszantó dolog! Álltam az előszobában, és mondtam a lányomnak, hogy vedd fel azt az izét, azt a rózsaszín… vastag… a hátadra… Ő nézett rám értetlenül, én pedig kétségbeesetten kutattam a „kardigán” szó után fejemben. Nem találtam meg. Lélekszakadva mentem el neurológushoz.

Nos, a neurológus kikérdezett, csináltatott velem fizikai és mentális teszteket is, majd megállapította, hogy semmi bajom. Csupán – megannyi emberhez hasonlóan - túlhajszolt vagyok, keveset alszom és állandósult stresszben élek. Igaza volt. Életmódváltást „írt fel”.

A stressz is okozhatja a bajokat Forrás: AFP

Megfogadtam a tanácsait, a panaszaim pedig – amelyeket már Alzheimer-kórnak vizionáltam – elmúltak. Azóta sokkal jobban odafigyelek arra, hogy le tudjam vezetni a stresszt, hogy a sok munka mellett is legyen lehetőségem (aktívan) pihenni. És megnyugodtam, hogy mindez nem a kezdődő demencia jele volt, hanem az agy túlhajszolása. Memóriazavar volt. Ijesztő, de tulajdonképpen teljesen természetes.

Memóriarontó tényezők

Tudni kell, hogy memóriánkat számos testi és lelki tényező befolyásolja. Elsősorban a fáradtság, az aggodalom, a lehangoltság, a kiégés, a depresszió és a gyász képes erőteljesen rontani a működését.

Ha tehát ilyen állapotunkban elfelejtjük visszahívni azt, aki erre kért minket pár perce, vagy elfelejtjük, hova tettük le a lakáskulcsot vagy a tollunkat (amivel fél perce még írtunk!), vagy ha néha nem jut eszünkben egy szó, akkor ez nem katasztrófa. Csupán figyelmeztető jelzés, hogy ideje lassítani.

Megjegyző emlékezés

A memória feladata, hogy a környezetünkből állandóan áramló, minket árvízként elborító vizuális és más jellegű információk egy kicsi (hasznos) részét képesek legyünk megjegyezni, majd később újra feleleveníteni.

Az életmódváltás megoldás lehet a problémára Forrás: AFP

Miközben ezeket a sorokat olvasta, önt is megszámlálhatatlan inger érte – mégis figyelmen kívül hagyta őket, illetve az agya szelektált, és nem találta emlékezésre méltónak, hogy például megvakarta a fülét vagy hallott valami zajt. Nem jegyezhetünk meg mindent.

Ám néha azt sem jegyezzük meg, ami fontos, vagy fontosnak tűnik: például, hogy hová tettük a telefont. Ha ez ritka, akkor semmi vész, ám ha rendszeresen előfordul, és zavarja a napi életvitelt, akkor orvoshoz kell fordulni, hogy eldönthesse: ártalmatlan túlterhelésről van-e a szó, vagy valami komolyabb problémáról (esetleg annak előjeléről).

Ilyen tüneteket produkálhat ugyanis az idegrendszer sérülése, a depresszió is, vagy akár az agyi érelmeszesedés is okozhatja, illetve rendszeresen megfigyelhető alkoholistáknál.

ADHD – szétszórt személyiség

Ez a négy betű az Attention Deficit Hyperactivity Disorder rövidítése, magyarul figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarnak mondjuk. Az ettől szenvedő gyermekek (mert ez felnőttekre nem igazán jellemző) figyelme csak rövid ideig köthető le, ráadásul még könnyen el is terelhető – így aztán mozdulat, mondat, feladat közben is elveszíthetik a fonalat, és nem tudják, mibe kezdtek bele. Az ilyen gyermekre jellemző, hogy elfelejti a feladatait, vagy legalábbis elfelejti befejezni, ha elkezdte, esetleg nem is emlékszik, hogy egyáltalán volt feladat.

A gyerekek gyakran szenvednek ADHD-tól Forrás: Dreamstime

Az ADHD egy neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség. Vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei pedig a hiperaktivitás, a feledékenység.

Ez velem is előfordul!

Fontos tudni, hogy a figyelemzavar, memóriazavar tünetei időnként bármely egészséges embernél jelentkezhetnek! Csak akkor merül fel a betegség gyanúja, ha tartósan, gyakran, esetleg több tünet egyszerre jelentkezik.

Leggyakrabban az jut az ember eszébe, hogy ez biztosan Alzheimer-kór. De annak eléggé jól körülhatárolt kritériumai vannak. Az egyik legfontosabb az életkor. Ez a demenciafajta 65 éves kor felett jelentkezik, ha tehát valaki jóval fiatalabban (középkorúként, pláne fiatal felnőttként) tapasztal magán hasonló tüneteket, akkor az nem Alzheimer-kór.

Időskorban már gyakoribbak az Alzheimerre utaló tünetek, amelyek azonban még nem jelentik biztosan a betegség kialakulását Forrás: AFP/PhotoAlto

Az Alzheimer-kór megalapozott gyanújához tehát 65 év feletti életkor, és az alábbi tünetek közül egyszerre több jelenléte szükséges.

Feledékenység, mely akár mondatismétlésekben is megnyilvánul, illetve jellemző a nevek, szavak elfelejtése, tárgyak teljesen logikátlan helyre pakolása.

Nehezítetté válik a gondolkozás, a pénz kezelése, a bevásárló lista összeállítása, a boltban az élelmiszerek összeválogatása, az ítélőképesség is romlik, egyszerű problémák esetén is tanácstalan a teendőket illetően, például kiömlik a földre valami és nem tud mit kezdeni a helyzettel.

Megváltozik a személyiség, előbb csak hangulatingadozás figyelhető meg, később bizalmatlanság, üldözési mánia jelentkezhet, illetve ezekhez

szorongás, nyugtalanság, agresszió is társulhat.

Az Alzheimer egyik vezető tünete a tájékozódó képesség elvesztése. Ha valaki a saját szűkebb környezetében is eltéved, akkor az elég rossz jel.

Mint ahogy az is, ha a napi rutinfeladatok végrehajtásában megakad: nem tudja, hogyan kell felvenni a nadrágot, belebújni az ingbe, miként kell hajat mosni, vagy akár a kanalat használni.

Mit tehetünk ellene?

Ha csak memóriazavar, akkor sok mindent. Ha Alzheimer, akkor elég keveset.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság a Világjelentésében öt fontos dologra hívja fel a figyelmet, amivel csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata:

1. Vigyázzon a szívére!
2. Mozogjon!
3. Táplálkozzon egészségesen!
4. Tornáztassa az agyát is!
5. Élvezze a társas tevékenységeket!

Szellemi frissességünket megőrizhetjük rejtvényfejtéssel, memóriagyakorlatokkal, tanulással, nyelvgyakorlással, vetélkedők nézésével, olvasással.

Változatos táplálkozás

Táplálkozásunkkal is támogathatjuk mentális képességeinket. Például a bogyós gyümölcsök, a fokhagyma, zabkorpa, kávé, a kakaóban található flavonoidok is segíthetnek ebben, de az áfonyáról, dióról is több kutatásban úgy írnak, hogy javítják a kognitív képességeket.

Az egészséges táplálkozás is javíthat a helyzeten Forrás: AFP/David Ball

Segít a szellemi frissesség megőrzésében a testedzés is, mivel annak hatására - a Neurology című folyóiratban publikált tanulmány szerint - az agyban új erek alakulnak ki, illetve ezzel együtt új agysejtek is kifejlődnek.

A kutatás során az agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálták az alanyokat, és az derült ki, hogy a gondolkodásért és a memóriáért felelős agyi területek nagyobbak azok körében, akik rendszeresen edzenek.

Korai felismerés – elérhető?

A korai felismerés és szűrés azért lenne fontos, mert – bár az Alzheimer-kór a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható – de a tüneti, elsősorban a gondolkodási és viselkedési problémákra irányuló terápiás lehetőségek megvannak, illetve kifejlesztés alatt áll számos szépreményű gyógyszer.

Ráadásul a betegség kialakulása késleltethető, a romlás lassítható. Ma még leginkább mentális tesztekkel szűrik az Alzheimer-kórt, ám friss hír, hogy dolgoznak

egy teljesen új módszeren, mely vérből lenne képes kimutatni az Alzheimer-kórt,

ráadásul még jóval azelőtt, hogy bármilyen tünet erre a betegségre utalna.

A Rowan University School of Osteopathic Medicine és a Durin Technologies egyik kutatója, Robert Nagele 236 pácienstől vett vérmintákat, olyanoktól, akik között volt Alzheimeres is, ám számos másféle betegséggel küzdőt is bevettek a csoportba. A vér laboratóriumi vizsgálatával az összes Alzheimer-kóros beteget sikerült azonosítani.

A cikk megjelenését támogatta a Magyar Telekom Nyrt.