Philip Strandwitz és kollégái (bostoni Északkeleti Egyetem) azt találták, hogy az emberi bélrendszerben egy mostanában felfedezett baktérium (KLE1738-nak nevezték el) csak GABA molekulák jelenlétében képes szaporodni, írja a New Scientist. Az eredményeket az Amerikai Mikrobiológiai Társaság éves ülésén ismertették.
A GABA, vagyis gamma-amino-vajsav a központi idegrendszerben az egyik fő gátló hatású ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter). A GABA számos idegi tevékenységet tompít, ezért például a szorongásgátló gyógyszerek gyakran célozzák receptorait. Ha a GABA szintje abnormálisan alacsony, depresszió és hangulatzavarok léphetnek fel, ami igazolja, hogy a bélbaktériumok hatással vannak agyunk működésére.
A bélnyálkahártya felszínén többszáz féle baktérium él, amelyek hatással vannak élettani folyamatainkra és egészségünkre.
Egy 2011-es állatkísérlet alapján például megállapították, hogy egy baktériumfaj (Lactobacillus rhamnosus) kifejezetten pozitív hatást gyakorolt az egerek idegrendszerére úgy, hogy befolyásolta a GABA-receptorok tevékenységét. A Lactobacillusok általában a probiotikumok (jótékony baktériumokat tartalmazó táplálék-kiegészítők) legfőbb alkotóelemei, könnyen hozzáférhetőek és igen kevés mellékhatásuk ismert. Azok a rágcsálók, amelyek 6 hétig kaptak Lactobacillus rhamnosust, jóval kevesebb jelét mutatták idegességnek vagy stressznek.
E jótékony hatás viszont nem jelentkezett, ha az egerek bolygóidegét a baktérium beadása előtt átmetszették. Az agyidegek közé tartozó bolygóideg a szervezet legnagyobb paraszimpatikus idege; elsősorban ezen keresztül jutnak el a belek receptorai által érzékelt információk az agyba.
A kísérlet egyértelműen bebizonyította, hogy a bolygóidegnek sértetlennek kell lenni ahhoz, hogy a Lactobacillus hatással lehessen az agyra.
Strandwitz most olyan újabb bélbaktériumok után kutat, amelyek GABA vegyületet fogyasztanak, vagy éppen termelnek. Ezt követően vizsgálni fogja, milyen hatással vannak a mikrobák az állatok agyára és így a viselkedésére. Az eredmények segíthetik olyan terápiák kifejlesztését, amelyekkel a különböző hangulatzavarokat (depressziót, sorongást) kezelhetik.