Állatkísérletekben és embereken végzett tanulmányokban már korábban megfigyelték, hogy a mesterséges édesítőszerek hatására éhesebbnek érezzük magunkat,
és végső soron többet eszünk.
A Sydney-i Egyetem kutatói most a rangos Cell Metabolism című folyóiratban magyarázzák el, mi is ennek a jelenségnek az élettani háttere.
Az ausztrál tudósok megfigyelései szerint
a mesterséges édesítőszerek az agy étvágyat szabályozó központjának működését befolyásolják,
és megváltoztatják az ízérzékelésünket. Munkájuk kapcsán egy eddig ismeretlen agyi szabályozó rendszerre derítettek fényt, amely a táplálék édes ízét és energiatartalmát értékeli, és az ebből származó információt összegzi.
„Miután állatainkat hosszabb ideig olyan étrenden tartottuk, amely a szukralóz nevű mesterséges édesítőszert tartalmazta, megfigyeltük, hogy elkezdtek jóval többet enni" – számol be tapasztalataikról a kutatást vezető Greg Neely. – „A hatás módszeres vizsgálata során azt találtuk, hogy az agy ún. jutalmazó központjai az édes íz érzetét integrálják a táplálék energiatartalmával. Ha az édes ízérzet és az energiatartalom egyenlege huzamosabb ideig felborul, az agy újrakalibrálja a mérleget, és növeli a teljes elfogyasztott kalóriamennyiséget."
A kutatók a laboratóriumok egyik kedvenc élőlényével, az ecetmuslicával (Drosophila) dolgoztak. Azok a muslicák, amelyeket több mint öt napig mesterséges édesítőt tartalmazó táplálékkal etettek,
30 százalékkal több kalóriát fogyasztottak, mint azok, amelyek valódi cukorral édesített táplálékot kaptak.
„Amikor megvizsgáltuk, miért esznek többet a muslicák, amikor pedig már elegendő kalóriát vittek be, arra jutottunk, hogy ennek a mesterséges édesítőszernek a tartós fogyasztása megnöveli a tápértékkel bíró valódi cukor édes ízérzetét, ezért megnöveli az állatok késztetését a táplálkozásra" – magyarázza Neely.
A megfigyelés nagy jelentőséggel bírhat az emberre nézve is, hiszen százmilliók fogyasztanak mesterséges édesítőket világszerte a fogyás reményében,
sőt, egyesek orvosi javallatra használják őket a kilók leküzdésére.
Ám egyelőre nagyon keveset tudunk arról, pontosan milyen hatást gyakorolnak ezek a szerek az agy ízérző és étvágyat szabályozó központjaira. Úgy tűnik, a legyekben legalábbis létezik egy komplex idegi hálózat, amely oly módon válaszol a mesterséges édesítőszerekre, hogy azt üzeni az állatnak: nem fogyasztott elegendő kalóriát.
A kutatók megfigyelték, hogy a mesterséges édesítők hatására az állatok hiperaktív viselkedést mutattak, továbbá álmatlanná váltak, és az alvásuk minősége is romlott.
Ezek a tünetek hasonlítanak a koplalásra és enyhe fokú éhezésre adott reakcióhoz,
és korábban már embereken is megfigyelték ezeket. Mivel a tudósok maguk is szerették volna tisztázni, vajon az eredményeik átvihetők-e a muslicáról az emberre, a hozzánk jóval közelebb álló egereken is ellenőrizték az édesítőszerek hatását.
A legyekhez hasonlóan a szukralózt hét napig fogyasztó egércsoport táplálékbevitele jelentősen fokozódott, és a folyamatban részt vevő idegi szabályozó útvonal is megfelelt annak, amit a rovarokban azonosítottak.
Az egérkísérleteket irányító Herbert Herzog, a sydney-i Garvan Institute of Medical Research professzora ekként összegezte Neelyvel közös cikkük lényegét: „Megállapításaink további bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy a feldolgozott élelmiszerek úgymond 'cukormentes' változatai koránt sem olyan közömbösek a szervezetre nézve, mint azt korábban véltük. A mesterséges édesítőszerek hatására az állatok másképpen érzékelik táplálékuk édes ízét, és az édes ízérzet és az alacsony energiatartalom közti ellentmondás hatására fokozzák kalóriabevitelüket."