A Cell Stem Cell tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban a New York-i Rockefeller Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy a Zika-vírus képes-e megtámadni ugyanazokat a sejttípusokat felnőtt egerekben, mint ahogy egérmagzatokban teszi.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy felfedezéseik kezdetiek, és lehetséges, hogy nincs összefüggés a Zika-vírus emberi agyra gyakorolt hatásával, ezért további kutatásokra van szükség.
A Zika-vírusról már kimutatták, hogy megtámadja a magzat agysejtjeit, az úgynevezett idegi őssejteket, amelyekből a különféle agysejtek kifejlődnek. Ezen sejtek halála megbontja az agy fejlődését és súlyos születési rendellenességhez, kóros kisfejűséghez vezethet azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyja a várandósság alatt Zika-lázon esett át.
A felnőtteknél a kifejlett agyban jóval kevesebb ilyen őssejt van, például a tanulásban és a memóriában szerepet játszó hippokampuszban.
Joseph Gleeson, a Rockefeller Egyetem gyermekneurológusa és munkatársai azt vizsgálták, hogy a Zika-vírus megtámadja-e ezeket a sejteket a felnőtt egerekben. Ezért Zika-vírust fecskendeztek a kísérleti állatokba, és megvizsgálták agyukat.
Gleeson elmondta, hogy a hippokampuszban a Zika-vírus „a karácsonyfa felgyúló fényeinek gyorsaságával terjedt és kisöpörte az őssejt-populációt”. „Felfedezésünk alapján a felnőttek Zika-fertőzése valószínűleg nem olyan ártalmatlan, ahogy az emberek gondolják” – hangoztatta.
Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy egyes betegekben a Zika-vírus súlyos agy- és gerincvelő-fertőzést okozhat, köztük agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást és gerincvelő-gyulladást. Ritkább esetekben a részleges bénulást okozó Guillain–Barre-szindrómával hozták összefüggésbe. 2015 óta 66 országból és területről jelentettek Zika-lázat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. A Notre Dame Egyetem szakemberei a minap úgy becsülték, hogy a jelenlegi Zika-járvány mintegy 93 millió embert fertőzhet meg Latin-Amerikában és a Karib-térségben.