A fiú osztályával érkezett Burgenlandba. A kiránduláson beleesett a Neufeld-tóba, és 41 percet töltött el a víz alatt. Miután a búvárok kimentették, újraélesztették, egy bécsi kórházba került. A fiú tüdeje tele volt vízzel, amely általában halálhoz vezet. Az oxigénhiányos állapot pedig az újraélesztést követően jellemzően komoly agyi károsodással jár.
"Közülünk senki nem hitte volna, hogy a fiú valóban 41 percet töltött el a víz alatt, de a jegyzőkönyv és a tanúvallomások ezt támasztották alá" - mondta a kórház illetékes osztályvezetője.
A fiút mesterséges mélyaltatásban tartották csaknem egy héten át, testét 33 fokra hűtötték le.
A kórház orvosainak tapasztalatai szerint ugyanis az oxigénhiány miatt bekövetkező keringés leállása esetén jobbak a túlélési esélyek, amennyiben a test nagyon lehűl.
A fiút az intenzív osztályon töltött öthét után idegi rehabilitációs osztályon kezelték. A kórház orvosai úgy vélték, világszerte is páratlan dolog, hogy valaki ilyen hosszú ideig volt víz alatt és sikeres újraélesztés, valamint hosszú kezelés után felépült.
1998-ban történt egy hasonló baleset, amikor Karintiában egy hároméves kislány tóba esett és egy órán át volt a víz alatt. Újraélesztették, később teljesen felépült. Az esetről 2011-ben Karintia csodája címmel készült Emmy-díjas tévéfilm.
A víz alá merült, és fulladás közeli állapotba került embernél az oxigénhiányos állapot jelenti a legnagyobb veszélyt. A szövetekbe elraktározott oxigén még egy darabig valamennyi utánpótlást biztosít az anyagcsere-folyamatok fenntartásához, ám az idő múlásával visszafordíthatatlan, irreverzibilis károsodás éri - első helyen - az agyszövetet.
Helyzettől függően
az agyi szövetek általában legfeljebb öt perecet képesek károsodás nélkül elviselni oxigénhiányos állapotban,
öt és tíz perc közötti időintervallumnál még sikeres újjáélesztés esetén is valószínűsíthető az agyszövetek maradandó károsodása, tizenkét percet meghaladó időtartam esetén pedig jellemzően beáll a visszafodíthatatlan agyhalál. Oxigénhiány esetén ugyanis nagyon gyorsan elkezdődik az idegsejtek lebomlási folyamata.
A hideg vízbe esett áldozatoknál egyes esetekben – mint a hírben szereplőnél is – pontosan a hideg miatt tolódik ki az idegsejtek lebomlásának elkezdődése, ez pedig megnöveli az életben maradás esélyeit.
A hideg víz jelentősen lelassítja az anyagcsere sebességét,
így a szövetekbe tárolt oxigén jóval hosszabb ideig kitarthat az alap életfunkciók fenntartásában.
Ez a magyarázat annak, hogy a hideg vízbe esett, és fulladás közeli állapotba került áldozatok még viszonylag hosszabb idő után is újjáéleszthetők.
A másik súlyos kockázat egy ehhez hasonló esetben a vészes kihűlés, vagy hipotermia. A víz hússzor gyorsabban vezeti el az emberi testhőt mint a levegő, azaz hideg vízben sokkal gyorsabb a kihűlés, mint a hideg levegőn. Ha a testhőmérséklet ( a maghő) kritikusan lecsökken, összeomlik a keringési rendszer, és ez az áldozat halálához vezet.