Az amerikai Midwestern University munkatársainak kutatása szerint a féregnyúlvány legalább 29-szer – elképzelhető, hogy akár 41-szer is – jelent meg a különböző emlősfejlődési vonalakban, és csupán maximum 12-szer tűnt el a vizsgált elmúlt 11 millió év folyamán.
„Ez a statisztikailag erős bizonyíték, azaz, hogy a féregnyúlvány megjelenése jelentősen valószínűbb, mint az eltűnése, e szerv szelektív értékére utal" – írta a kutatócsoport a Comptes Rendus Palevol folyóiratban megjelent cikkben.
Így teljes bizonyossággal elvethetjük azt a hipotézist, mely szerint a féregnyúlvány csökevényes szerv, amely kevés adaptív értékkel vagy funkcióval bír az emlősökben”
– folytatják a szerzők.
Jogos tehát a kérdés, mire jó a féregnyúlvány, ha többször is visszatért az emberekben és más emlősökben az évmilliók folyamán.
A kutatók évek óta keresik az emberi féregnyúlvány lehetséges funkcióját, és egyelőre a vezető hipotézis az, hogy
a jó bélbaktériumok menedéke.
Ezek olyan baktériumok, amelyek segítenek megóvni bennünket bizonyos fertőzésektől.
Az ezt az elképzelést alátámasztó egyik legjobb bizonyíték egy 2012-es tanulmányból származik.
A szerzők azt tapasztalták, hogy a féregnyúlvány nélküli egyéneknél négyszer nagyobb a Clostridium difficile okozta colitis (egy hasmenést, lázat, hányingert és hasi fájdalmat okozó bakteriális betegség) kiújulásának esélye, mint azoknál, akiknek megvan a féregnyúlványuk.
Most a Midwestern University csoportja más megközelítéssel jutott ugyanarra a következtetésre, azaz hogy a féregnyúlvány adaptív funkciójú, és feladata bizonyos fertőzések elleni védelem.
Mivel ez a védő funkció evolúciós szempontból nagyobb előnyt jelent, mint a vakbélgyulladás okozta veszély, ezért nem valószínű, hogy a jövőben eltűnne ez a hasznos, de néha életveszélyt okozó szervünk.