15 milliárdot kér a filmszakma

A magyar filmszakma bizakodóan várhatja a hónap végét. Az új kormányzat 800 milliós gyorssegélye még időben érkezett, s a jövő évi szemlére megfelelő számban készülhet el magyar játékfilm. A Mafilm menedzsmentjét az ÁPV Rt. kibővítette, ami jelzésértékű abból a szempontból, hogy a filmgyár fejlesztésének tervét az állam komolyan gondolja. A Mokép Rt. élére Horváth György személyében olyan vezető került, aki élvezi a szakma teljes támogatását. Szeptemberre beiktatják tisztségébe Grunwalsky Ferenc operatőr-rendezőt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány nemzeti kuratóriumának elnökét. Grunwalsky korábban sokat tett azért, hogy a napi politikai érdekektől függetlenül működő filmgyártás megőrizze autonómiáját, ugyanakkor az állam felelősségére felhívja a figyelmet. Az egyik legígéretesebb iparágról a rendszerváltás óta ugyanis nagyjából megfeledkeztek, a filmgyár fejlesztése elmaradt, a finanszírozás reálértékben csökkent, a több forrásból érkező támogatások koordinálása máig megoldatlan, a magyar televíziós filmgyártás tulajdonképpen megszűnt.

Az új kulturális kormányzat hivatalba lépésekor jelezte, a magyar film ügyét kiemelten fontosnak tartja. A kilencvenes évek közepe óta több jogszabálytervezet született a magyar filmipar érdekében, de egyikből sem lett semmi. Az állam, illetve a szakma nem tudott megegyezni, s volt, hogy a mozgóképipar különböző szereplői, a filmgyártók és a forgalmazók nem tudtak közös nevezőre jutni. Most viszont elkészült a mozgóképtörvény olyan változata, amelyet a Filmszakmai Kerekasztal neve fémjelez. A kerekasztal tárgyalásain valamennyi szakmai terület és szervezet képviselteti magát, így közös az elképzelés, hogy a magyar mozgóképipar fellendítése az első évben 15 milliárd 623 millió forintba kerülne. A koncepció eljutott a kulturális és pénzügyi tárcához is, elfogadásáról a kormányzat a jövő évi költségvetés meghatározásával egy időben dönthet.

A grémium törvénybe kívánja foglaltatni, hogy a magyar államnak szerepe és felelőssége van a nemzeti filmgyártás megőrzésében és fejlesztésében, a mozgóképek nézőkhöz való eljuttatásában, az EU-hoz való csatlakozás filmszakmai feltételeinek biztosításában, valamint a filmszakmai ágazat hatósági felügyeletében. Az állami szerepvállalás kiterjedne a filmgyártásra és terjesztésre, a Nemzeti Filmarchívum és a Történelmi Filmalapítvány működtetésére, valamint a magyar filmek külföldi terjesztésére.

A koncepció működési támogatásra évente 13 milliárd 373 ezer forintot tart szükségesnek. A játékfilmgyártás így évente 4 milliárd 63 millió forintot kapna, ebből legalább 25 alkotás készülhetne el, átlagosan 160 millió forintos költségvetéssel. Koprodukciós művekre és dokumentumfilmekre mintegy másfél-másfél milliárd jutna, akárcsak magyar gyártású televíziós produkciókra. A filmszakma infrastrukturális fejlesztése további támogatást igényel. Egy országos artmozihálózat létrehozása 750 millióba kerülne, míg a gyártási infrastruktúra fejlesztését három évre tervezik, amelynek eredményeként európai színvonalú filmgyárat lehetne hazánkban létrehozni.

A filmszakma "ellentételezésként" többek közt vállalná, hogy évente 1,5-2 millió néző megy be magyar filmekre a hazai mozikba, s a magyar, valamint európai filmes értékeket elérhetővé teszi az ország valamennyi településén, valamint a legfontosabb határon túli, magyarlakta településeken.

A mozgóképtörvény a tervek szerint 2004-ben lép életbe, megalkotásában a filmszakma mellett a kulturális, a pénzügyi és az igazságügyi tárca is részt vesz.

Korábban:
Filmtörvényt és gyorssegélyt kér a filmszakma
800 milliós gyorssegélyt kérnek a filmesek