Zeffirelli életre kelti Callast

Franco Zeffirelli a képzőművészetből érkezett a filmezésbe, és ez meg is mutatkozik minden filmjében. Fiatalon Salvador Dalí asszisztense lehetett Visconti: Parsifal-rendezésében, amelynek díszletét a szürrealista művész tervezte. A főszereplő pedig a világ legjobb szopránjának tartott Maria Callas volt.

Zeffirelli és Callas pályája később még jobban összefonódott, és a rendező többször is színpadra állított olyan operákat, melyeknek Callas énekelte a női főszerepét. Az évek során jó barátokká váltak, ezért a mestert nagyon lesújtotta az énekesnő 1977-ben bekövetkezett halála.

Többször felvetődött azóta az ötlet, hogy a díva életéből film készüljön, de Zeffirelli minden felkérést elutasított. Úgy érezte, kegyeletsértés volna egy ilyen kísérlet, számára pedig elviselhetetlenül fájdalmas folyamat. Forgatta tehát tovább azokat a történeteket, melyek a fantáziáját megmozgatták, és csak az emlékezetében őrizte Callas alakját. "Átéltem a XX. század kétharmadát, és közben rengeteg művész és híresség akadt az utamba. Maria Callas személyisége azonban kirítt közülük, és tehetségének fénye beragyogta az egész századot" - nyilatkozta.

Az idős mester legutóbbi filmje, a Tea Mussolinivel után nagyon megbetegedett. Már feladta a reményt, hogy valaha újra filmet forgathat, mikor megvilágosodott előtte, hogy egy Maria Callas életéről készülő film új értelmet adna az életének. Terence McNelly: Mesterkurzus című színdarabja megtetsztett neki, és úgy érezte, éppen neki való alapanyag volna az új produkcióhoz.

A Mesterkurzus nem Callas életét meséli el, csak annak egy rövid epizódját: azt a pár évet, amíg fiatal operaénekeseket tanított. A darabban Callas figurája csak instrukciókat ad, és közben növendékeivel megosztja pályájának tapasztalatait. A színmű nagy sikert aratott a Broadwayn, és később a világ számos országában mutatták be.

Magyarországon a Pesti Színházban lehetett látni, Kútvölgyi Erzsébet főszereplésével. Franciaországban pedig a híres filmszínésznő, Fanny Ardant játszotta a címszerepet. Az ő alakítását ajánlották Zeffirelli figyelmébe, aki hamar eldöntötte, hogy övé lesz a szerep.

"Fanny Ardant úgy érkezett az életembe, mint Isten ajándéka" - mesélte a rendező hétfőn, az énekesnő halálának 25. évfordulóján. - Belépett az ajtón, és ő volt Callas." Már csak a többi szereplőt kellett megtalálni a filmhez. Jeremy Irons vállalta a férfi főszerepet, így Zeffirelli nekikezdett élete egyik legnagyobb vállalkozásának.

"Fausti élmény volt megrendezni ezt a filmet - mesélte később. - El kellett adni a lelkem, de cserébe visszakaptam a fiatalságom." Az idős mester úgy gondolja, hogy addig tart az élete, amíg filmet rendez: "Azért élek, hogy rendezzek, és fordítva: azért rendezek, hogy éljek. Egy évvel ezelőtt még ágyban fekvő beteg voltam, közel a halálhoz, és akkor hirtelen az eszembe villant, hogy meg kell rendeznem a Callas-filmet. Nem adhatom fel. A legendás rendező John Houstonhoz hasonlóan én is filmkészítés közben szeretnék meghalni - ha lehet."

Egyelőre azonban még meg kell, hogy mutassa a világnak az új művet: a Callas forever bemutatóját szeptember 18-ára tűzték ki Párizsban és szeptember 27-ére Olaszországban.

Korábban:
Zeffirellinek nem elég jó Velence