|
1925 szeptemberében egy szörnyű buszbaleset örökre megváltoztatta Frida Kahlo életét.
Fridára félmeztelenül találtak rá a roncsok között, vér és aranypor borította, testét egy vasrúd szúrta át. Gerincoszlopa, bordái, medencecsontja és kulcscsontja összetörtek a balesetben. Jobb lába szétzúzódott. A bal lába tucatnyi helyen eltört.
A fájdalmas gyógyulás és a drága terápiák hónapjai következtek. Testi felépülése mozgását korlátozó gipszöntvények, fűzők, és gyakran barbár kísérleti műtétek közt telt. Ám Frida szenvedésének java a helyzetével járó elszigeteltségből és magányból fakadt. Így érzéseit a festményeibe öntötte.
Szülei gyakorlatilag mindenüket eladták, hogy fedezni tudják a számtalan operáció költségét. Szűkös anyagi helyzetük ellenére támogatták ágyhoz kötött lányuk új szenvedélyét, és egy speciálisan kialakított festőállványt is szereztek neki.
Amikor Frida újból tudott beszélni, vette a bátorságot, hogy felkeresse az elismert festőművészt, Diego Rivierát és szakmai véleményét kérje. Diegót nem csak Frida lenyűgöző képei ragadták meg, hanem az ifjú művésznő kitartása, bája és szépsége is. Ez a találkozás mindkettejük életének meghatározó pillanata volt...