A Csoma-legendárium forgatócsoportja pénteken utazik Indiába, hogy Kőrösi Csoma Sándor nyomába szegődve végigjárja a tudós-kutató útjának állomásait - tájékoztatta az MTI-t a produkció sajtófelelőse. Horváth Judit ismertetése szerint a feltehetőleg nem kevés megpróbáltatással terhes útról a film készítői november elején térnek vissza Magyarországra.
A Csoma-legendárium című filmet a magyar tudós születésének 220. évfordulóján, 2004-ben szeretnék bemutatni a magyar mozikban. Szemző Tibor a készülő filmhez írt szinopszisában utalt arra, hogy évtizedek óta foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor élete, sorsa. 1999 késő őszén Sári László íróval és Bethlenfalvy Géza tibetológussal - a Delhi Magyar Intézet akkori vezetőjével - a tibeti Kanamba utazott. Ebben az indiai városban töltötte ugyanis Csoma Sándor életének és kutatatómunkájának talán legfontosabb éveit, és gyakorlatilag itt készítette el híres tibeti-angol szótárát és nyelvtanát. Szemző Tibor ismertetése szerint nem célja, hogy a meglévő Csoma-életrajzok mellé újabb életrajzot és értelmezést állítson, bár a forgatókönyvet a személyével és sorsával kapcsolatos momentumok inspirálták.
A Sári László által írt forgatókönyv - miként a film egésze - két szálon fut. Forrásanyagként és a film pilléreként egyfelől a szovátai gyűjtést, az erdélyi Csoma-legendákat használták fel. Ezekből a legendákból (amelyek nem nélkülözik a humort sem) Csoma Sándor sorsának és életútjának főbb állomásai és helyszínei rajzolódnak ki. Ez a szál a film egyik vezérfonala. A készülő alkotás másik aspektusa a lélek, a gondolatok, érzések, amelyek egy ilyen sokat látott és tapasztalt szellemet kellett, hogy foglalkoztassanak: "születés, élet és elmúlás, szerelem, gondolkodás, érzelmek, pokol és mennyország, alvilág, túlvilág, köztes lét; költészet, filozófia, tudomány".
A filmben elhangzó szövegeket különféle nyelveken, narrátoroktól hallják majd a nézők. Ezt nem csak az indokolja, hogy a világjáró kutató gondolkodásának és világának meghatározó eleme volt a soknyelvűség, hanem az is, hogy ezek a beszélt szövegek így egymástól különböző, önálló zeneiséggel is bírnak. Nyelvi szakértőként Komoróczy Géza és Bethlenfalvy Géza segíti az alkotást.
A film képi világa is kettős. Az egyik a legendáké: pasztellszínekkel megfestett animált grafikák, amelyeket Roskó Gábor festő, grafikus készít. A képek egy-egy részlete megmozdul, míg a kép egésze mozdulatlan. Az animációkat Papp Károly (Kása) készíti. A képanyag másik része Indiába, Tibetbe, a Himalája buddhista világába kalauzol. A film fekete-fehér, egyedi és egységes képi nyelven, állóképekkel vagy minimális kameramozgással készül. Kőrösi Csoma Sándor életének fontos helyszíneit követi, amely hol szinkronban van a szöveggel, hol éppen ellenpontozza azt, megint máskor önmagában áll, vagy atmoszferikus zenével, olykor reális atmoszférával, hangokkal társul. A Csoma-legendárium operatőre Szaladják István lesz.
Szemző Tibor ebben a filmjében is - mint korábbi rövidfilmjeiben vagy azokban a filmekben, amelyekben mint zeneszerző dolgozott, mint például a Privát Magyarország-sorozatban - kiemelt szerepet szán a zenének, azért is, mert - ahogy a készítők fogalmaznak - Csoma Sándor belső hangját szeretnénk megszólaltatni. A film zenéjének kottaanyagát részben a Tibeti Halottaskönyv eredeti fanyomatainak felhasználásával dolgozza ki a rendező.
Csoma Sándor 1784. április 4-én született Kőrösön. A nyelvtudós, akadémikus, a tibeti filológia megalapítója a magyarok őshazáját kutatta, amelyet a belső-ázsiai Dzsungáriában, a mai Hszincsiang-Ujgur területen remélt megtalálni.
1819-től Törökországon, Perzsián, Afganisztánon és Indián át Nyugat-Tibetig jutott. 1834-ben megjelent két műve - az angol nyelven írt tibeti nyelvtan és a tibeti-angol szótár - kiemelt jelentőségű a keleti nyelvészet történetében. Összesen tizenhat európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. 1842-ben eredeti tervének megvalósítására Tibet felé indult, de útja közben maláriában megbetegedett. Kőrösi Csoma Sándor az indiai Dardzsilingben halt meg, 1842. április 11-én.